Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
19-20. századi művészet
Omnis creatura significans szellemiségére jellemző, hogy a jámborság növelésére Feger József vicerektor a növendékeknek mindig menedékül szolgáló Szűz Mária szobrát saját költségén díszítette, új gótikus fülkébe helyezte, két oldalról az apostolfejedelmek és Szent János, a szeretett tanítvány képével látta el. Ezen felül Dankó József181857-ben új, gótikus függőlámpáról gondoskodott.^ A kollégium falát Feger József saját költségéből a Szent Keresztút- tal és más, a papi élettel kapcsolatos képekkel ékesítette, amelynek mintája az esztergomi szemináriumban látható. A Mária szobrot azonban 1865-ben Simor János győri püspök visszakérte, helyére más hasonlót helyezett ki, amely a mai épület oratóriumának előterében látható. Egyébként Simor János többször vendégeskedett e házban, mint püspök, és bőkezűsége folytán gyarapodott a kápolna szent felszereléssel és harmóniummal. A kollégiumban szokás volt főpapi portrékat elhelyezni. így Scitovszky János hercegprímás saját portréját festette meg Pesten, amelyet az intézetnek szánt, az intézet pedig Kopácsy József esztergomi érsek képét készíttette el.20 Majthényi Adolf21 bőkezűségéből IX. Pius pápa portréjával gyarapodott a rektor szobája 1864-ben, akinek szándékát az vezérelte, hogy a kis- papok részére példa legyen a szentéletű pápa. Schopper György prefektus22 és Pantocsek József spirituális^ az 1848-49-es forradalom és szabadság- harc közepette is a kollégium épületében maradtak. A spirituálist az utcán halálosan megsebesítették a harcok alkalmával, sőt a házat a katonaság foglalta le. Az utcakövekből meg barikádot emeltek. Az ott elhelyezett császári katonaság sok kárt tett az épületben, különösen a hálóterem szárnya szenvedett sérülést. Szeptember első napjaiban a Pázmáneum elöljárói erélyesen felléptek a házban lévő katonasággal szemben, hogy hagyják el az épületet. A szabadságharc után a Pázmáneum épülete kívül-belül egyaránt rossz állapotban volt és ezért restaurálásra szorult.^ A házban az elöljárókon és növendékeken kívül személyzet tartózkodott, akiknek szorgoskodása lehetővé tette az intézet működését.25 Ezeknek létszáma változó volt. A szakács az ebédet és vacsorát a konyhában a markotányossal és egy asszony segítségével készítette el, aki 9-15 óra között tartózkodott a házban. A kulcsár / sáfár a vicerektor jelenlétében átadta a zsírt, lisztet, babot, egyebet, azután elintézte a postát, felszolgált az elöljárók asztalánál, és a vicerektor további rendelkezésére állt. A portás az ajtót nyitotta a bejövöknek és elmenőknek, de az illetékteleneket nem engedte be. A markotányos a szakács segítségére volt, és a napi szükségletekről — mint tojás, vaj, csirke és egyebek — gondoskodott, amelyeket megvásárolt és hazahozott. Két inas közül az egyik az elöljárók, a másik a növendékek szolgálatában állt. Ők takarították az osztályokat, beágyaztak a hálószobákban, behordták a reggelit, felszolgáltak a növendékek asztalánál, és végül a növendékek megbízásait teljesítették. A mindenes fát vágott, a tüzet gondozta a konyhában, udvart takarított. A dokumentumok említést tettek mosónőről is. Külön szabót alkalmaztak reverendák készítésére és javításra. Egy asszonyt tartottak a fém edények tisztítására, aki a konyhában besegített. A ház gondját és ellátását a vicerektor felügyelte. A szemináriumi cselédek bére 1866-ban a legalacsonyabb volt a városban, hiszen a szakács havonta 10 Ft-ot, a kapus és a kulcsár 7-7 Ft-ot, a szolgák 5-5 Ft-ot kaptak. A növendékeket állandó orvosi felügyelettel látták el, és külön sebészt fizetett az intézet. 1810 körül kezdtek alkalmazni asz- szonyokat a konyhai munkára és mosásra. Későbbiek folyamán az elöljárók arra törekedtek, hogy szerzetesnőket vonjanak be a kollégium munkájába. Kantz Lázár,26 a nagyszerű gyakorlati érzékkel megáldott rektor 1859-ben, a kollégium tönkrement felszerelését megjavította, illetve újakat vásárolt. A növendékek szobáiban új, kényelmes szekrényeket állított és zeneszerszámokat vásárolt. A kollégiumban bevezette a gázvilágítást, a kertben pedig fürdőt készített (caldarum diaetaque in horto).27 A szolgák egyenruhájának szépsége, fizetésük emelése, a rektor szobájának bővítése, Magyarország főpapjainak képei mind a rektor igyekezetéről tanúskodnak. 1866-ban szeszvilágítás található az intézetben 28 lángon, kivéve az elöljárók, a betegek, cselédek és növendékek hálószobáit. A lakók télen fűtetlen szobákban alszanak, csupán a négy nagyteremben, a kápolnában, 12 szobában és konyhában fűtenek. A század vége felé a Pázmáneum épülete már nem felelt meg az igényeknek, hiszen 1898-ban az alkormányzó jelentése szerint rendeltetésének nem képes eleget tenni, és a városban épülő új egyetem is távol esik az intézettől.28 Az épület komor, nagy helyet foglal el, mégis kevés helyiséggel rendelkezik, és nincs megfelelő lakásuk az elöljáróknak sem, és a növendékek részére a hálótermeken és osztályokon kívül közös helyiségük nincs. Átalakítással lehetne valamit kezdeni az épülettel, de anyagi lehetőségük igen csekély. Szakértőkkel megvizsgáltatták az egész épületet és megállapították, hogy szerkezetileg megfelelő, a homlokzat, udvar tatarozása, egyes hálószobák, tantermek, lépcsők festése viszont sürgős lenne. Valójában ezek az állapotok vezettek oda, hogy új épület után nézzenek a vezetők. A kollégium a XX. században A XIX-XX. század fordulóján az intézet tulajdonát képezte az új kollégium a Waissenhausgasse 14. szám alatt, továbbá a II. kerületben lévő két bérház a Pri- mashof és a Pazmanitenhof, amelyeknek jövedelme szerényen ugyan, de gyarapította a törzsvagyont. A Postgasse 11. sz. alatti kollégium főépületét 1900-ban eladták amelynek helyén egy ötemeletes bérház épült.2CJ Ettől az épülettől a Hotel London választotta el a Fleischmarkt 28. sz. épületet, amelyet ugyancsak eladtak 1901-ben, és a telekre szintén ötemeletes házat húztak fel. A régi intézeti házat 1912-ben 3 szép aquarell képen örökítették meg.3o Az ősi kollégiumi épület eladásának gondolata már 1882-ben felmerült, de elodázódott. Az intézet ekkor 244
