Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
19-20. századi művészet
Beke Margit A Pázmáneum, mint épített örökség a XIX-XX. században A Pázmáneumot Pázmány Péter esztergomi érsek (1616-37) alapította Bécsben 1623-ban papnevelés céljából. Ha épített örökségről van szó, akkor két szakaszt kell megkülönböztetnünk. Az egyik szakasz 1900-ig tartott, a másik 1900-tól napjainkig. A kollégium 1900-ig A kollégiumot eredetileg az Annagassei házban helyezték el. Ez azonban nem felelt meg a szeminárium céljának és messze esett az egyetemtől. Ezért Pázmány Péter elcserélte a Mons Aurea vagy Goldberg-féle házra (Fleischmarkt 28.). 1668-ban ezt a házat lebontották és új, háromemeletes épületet húztak helyére. Ez az épület adott otthont a szemináriumnak. 1671- ben itt alakították ki a házikápolnát, amelyet a jezsuita Borgia Szent Ferenc tiszteletére szenteltek fel.1 Az intézet ezen felül házat és kertet birtokolt a külvárosnak számító Leopoldstadtban.2 A kollégium épületében a földszinten volt a növendékek ebédlője, szoba, konyha, kisebb szoba az intézőnek, kisebb szoba az inasnak, kocsiszín, 2 nagyobb szoba az intézőnek és portás szoba. Az első emeleten helyezkedett el a vendégszoba, a kápolna, az elöljárók ebédlője, 2 szoba a rektor részére a hozzátartozó kamrával és kis konyhával, szoba a rektor inasának, 2 szoba ruhatárnak és hálószoba a növendékeknek. A második emeleten volt a vicerektor szobája, tanterem, betegszoba, spirituálisnak a szobája hálószobával, könyvtár, tanterem szabad idő céljára és hálószoba. A harmadik emeleten található a prefektus szobája, 2 tanterem és 3 hálószoba. A kollégium összesen 34 helyiséget számlált. A mellette lévő bérház földszintjén volt a kapus szoba, kis szoba, a házmesternek a szobája, konyha, 2 szoba pihenésre (reclinatorium). Az első emeleten folyosó, udvarra néző szoba, konyha, 3 utcára néző szoba és nagyszoba. A második emeleten folyosó, udvari szoba, konyha és 3 utcára néző szoba. II. József császár az intézetet bezáratta, az épületet a siketnémák intézetének adta át, és falára márványtáblát függesztett e felirattal: Surdorum mutorumque institutioni et victui Josephus II. Augustus 1784.3 Batthyány József hercegprímás (1776-99) a császár halála után lépéseket tett a Pázmáneum visszaszerzésére. Miután a magyar királyi kancellária 1795-ben jogosnak ítélte az érsek kérelmét, I. Ferenc császár helyt adott a kérésnek, de teljesítését a francia háború befejezése utáni időre ígérte.4 Miután a kollégium 1803-ban visszakapta a lelakott állapotban lévő épületet, Vilt József káptalani vikárius, belgrádi segédpüspöks július 10-én tárgyalt Kasza- niczky Ádám6 és Krammer Ferenc 7esztergomi kanonokokkal a Pázmáneum épületének felújításáról és a belső berendezésről.8 Majd a pozsonyi, eredetileg a Pázmáneumból származó bútorok visszakerültek, és a hiányzó berendezést pozsonyi, nagyszombati és bécsi mesterekkel készíttették el. A ház gyöngyszeme a kápolna, utcára néző ablakokkal van ellátva, és ékesítésére sok gondot fordítottak.9 Falát 6 nagyobb festmény díszítette, tölgyfából készült faoltára volt, két oldalról két oszlop aranyozott oszlopfővel, mindkét oldalát aranyozott virágokkal díszítették. A ma is meglévő oltárkép festménye Havas Boldogasszonyt ábrázolja, fölötte Mária neve látható arany sugárral körülvéve, amely Seredy Valentin háziorvos ajándékaként került az intézetbe.10 Az oltáron lévő 6 ezüstözött gyertyatartót Pauer József esztergomi kanonok készítette.11 A kápolnában 1865 karácsonya előtt Szent Péter igen értékes képét festették meg.12 A rektor kezdettől fogva fontosnak tartotta, hogy az Oltáriszentséget kápolnájukban őrizhessék a beteg növendékekre való tekintettel, de a területileg illetékes bécsi érsek döntése értelmében nem őrizhették az intézetben, azt a legközelebbi plébániáról hozhattak halálos betegek részére.^ Pantocsek József spirituálist érdeme, hogy a kápolnát megújította, és engedélyt kapott Oltáriszentség tartására, de a rektor 1854-ben Rómából kér utólagos jóváhagyást e Szentség tartására. !5 XIV. Benedek bullájáról ugyanis elfelejtkeztek, amely szerint nem plébániai templomokban nem lehet Szentséget tartani csak pápai engedéllyel, és ezennel ezt pótlólag kérik. Az elöljárók ezzel a növendékeknek példát akartak mutatni, hogyan kell gondoskodni az Isten házáról, amely a hívek közös menedéke, a kegyelmek helye, és az Eucharistiában mindig jelenlévő istenség szeretetének a színhelye. A szabályok előírták, hogy az egyházi ifjúság otthona különösen vallásos legyen, és nagy elődök példáján tanulva bővelkedjék mindabban, ami a vallásos érzületet elősegíti.16 Ezért szükséges a megváltás titkainak, Szűz Máriának és más szenteknek képeivel ellátni a házat, olyanokkal amilyenek a nagyszombati Seminarium Rubrorum-ban is voltak. Az egyházi hatóság szerint az atyák nyomdokait követni dicséretes, és a papi erényeket, amelyek a szentekben felfénylet- tek, az egyházi ifjúság szívébe kell ültetni, ezért elrendeli, hogy a lépcsőt és a folyosót kereszttel, Szűz Mária és a Szent Apostoloknak, Péternek és Pálnak a képeivel díszítsék, és az osztályok és a hálószobák folyosóit a Keresztút 14 stációjával lássák el. A Keresztutat Feger Józsefe ajándékozta a kollégiumnak 1860-ban, amelyet Bernardin Kaas ferences gvárdián szentelt fel. Végül a szabályokban előírták azt is, hogy az osztályokat díszítsék, nem sok, de az írósághoz megfelelő szent képet függesszenek ki. Ezt az elöljárók azzal a kívánsággal teszik, bárcsak adná az Úr, hogy a szívek a szent hivatásban művelődnének, és a szentek példáját kegyesen fogadnák. A kollégium lépcsőjénél helyezték el Szűz Mária szobrát, amelyet a lutheránusoktól félve menekítettek a soproni Szent Mihály templomból. A kollégium jó 243
