Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)

19-20. századi művészet

Omnis creatura significans 8 Fejős 1957. 32-47. 9 Aranyérmek, ezüstkoszorúk. Művészkultusz és mű­pártolás Magyarországon a 19. században. Szerk. Sinkó Katalin. Budapest, 1995. 223, 251-255. 10 I. Mátyás. 18. század (?). Ismeretlen művész, vá­szon, olaj, 75 x 61 cm, MNMTKCS lt.sz.: 17. Fel­irata: MATHIAS CORVINVS / REX HVNGARIAE. Balogh Jolán: A művészet Mátyás király udvará­ban. I—II. Budapest, 1966. 524. 11 I. Mátyás. 16. század (?). Ismeretlen művész, vá­szon, olaj, 80 x 68 cm, MNMTKCS lt.sz.: 14. BBa- logh 520. 12 I. Mátyás. 18. század. Ismeretlen művész, vászon, olaj, 70 x 53 cm, MNMTKCS lt.sz.: 16 Felirata: MATHIAS. CORVINUS. REX. HUNGÁRIÁÉ. Ba­logh 524. 13 Jakobey Károly (1825-1891): Mátyás király. 1858. Olaj, vászon, 57,1 x 47,1 cm, MNMTKCS lt.sz.: 1579 14 Szentesi Edit: Mátyás király bécsújhelyi típusú arcképeiről. In: Hunyadi Mátyás a király. Ha­gyomány és megújulás a királyi udvarban 1458- 1490. Szerk. Farbaky Péter, Spekner Enikő, Szende Katalin, Végh András. Budapest, 2008. 217-219. 15 Hunyadi László (1433-1457). 18. század. Ismeret­len művész, vászon, olaj, 60 x 47,5 cm, MNMTKCS lt.sz.: 13, COLL. IMAG. 3. 16 Papír, litográfia, 43,7 x 51,6 cm, MNMTKCS lt.sz.: 1623 Ezen a kőrajzon is a bécsújhelyi portré vari­ánsa látható Mátyás képmásaként. 17 Lotz Károly (1833-1904): Hunyadi János. Olaj, vászon, 190 x 85 cm, lt.sz.: 385, Hunyadi Mátyás. Olaj, vászon, 190 x 85 cm, lt.sz.: 384 Pannonhalma Főapátsági Gyűjtemények. 18 Basics Beatrix: Rudolf Eitelberger és a Magyar Nemzeti Múzeum freskódíszítése. In: Az áttörés kora - Bécs és Budapest a historizmus és az avantgárd között (1873-1920). Budapest, 2004. 145-157. 19 Basics Beatrix: Lorántffy Zsuzsanna portréi. In: Erdély és Patak fejedelemasszony Lorántffy Zsu­zsanna. Sárospatak, 2000. 217-222. 20 Rohn Alajos kőrajza 1860-ban készült, nem sokkal később egy fametszet újságillusztráció is megje­lent róla, s az 1860-es évek elején megjelent Tör­ténelmünk kiválóbb nőalakjai címet viselő cso­portképen is szerepelt. The Picture Gallery of the Hungarian Na­tional Museum as a Memorial of National History Following the foundation of the Hungarian National Museum in 1802, as early as in 1818 the idea of or­ganizing a collection of a “National Pantheon” includ­ing portraits of the great heroes of national past was born. Works got to the collection by purchase, dona­tion and by the activity of different institutions and or­ganizations of artistic life. The first picture gallery was opened in 1846, but after the 1848-49 revolution and war of independence, it was reorganized and reopened in 1851 only. Later reorganization took place several times, but a series of portraits representing the out­standing personalities of the national past was always displayed at each exhibition. An expressed aim of the directors of the foundation was to collect copies of works of Hungarian interest preserved abroad. This led to the use of certain pieces of the collection as “authentic” sources of Hungarian history. The mere fact that these works—often with no exact dates or identification of the subject represented—were hung on the walls of the picture gallery of the National Mu­seum made them “officially” accepted as sources. Thus they were copied by contemporary artists—even painted, later, on the walls of the building itself in a fresco series representing important turning points of Hungarian cultural history. 242

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom