Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)

Barokk művészet

Omnis creatura significans feliraton: »Isten zárt kapujának láttalak téged, amelyen keresztül egyedül a mindenség egyetlen Istene haladt át.« Dániel egy hegyet tartva ezt mondja egy feliraton: »Elsőként neveztelek téged, tiszta Szűz anya, szellemi hegynek, melyből kivált egy szikla.« Habakuk egy beárnyékozott hegyet tartva ezt mondja egy feliraton: »Megárnyékozott és lombdús hegynek láttalak téged, boldog örömet hozva a léleknek.« Zakariás egy hétágú gyertya­tartót tartva ezt mondja egy feliraton: »Hétágú gyertyatartónak láttalak téged, amely szellemi fény áraszt a világra.«” Ivancsó István fordítása. In: At- hanasiana 14. (2002), 189. 11 Djurió, V.: Icones de Yougoslavi. Belgrade 1961, 127-128,132. 12 Efremov, Alexandru: Icoane románesti. Bucure§ti, 2003, 15. 76 133-134-135-137- 139- 141.169- 175- 181.191.203.229.249.254. 270. képek 13 Puskás Bernadett: Istenszülő a gyermek Jézussal- ábrázolások az Északkeleti-Kárpátok vidékének ikonjain. In: Művészettörténeti Értesítő, XXXVIII. évf. (1989) 3-4. sz. 70-73. A lembergi Múzeum gyűjteményében számos példa található: Gelito- vics, Marija: Bogorodicja z ditjam i pohvaloju. Ikoni kolekcijii nacionalnogo muzeju u Lvovi. Lviv 2005. Puskás Bernadett: A görög katolikus egyház művészete a történelmi Magyarországon. Buda­pest 2008. 41-42. 14 Sztaszenko, Volodimir: Hrisztosz i Bogorodicja u derevorizah kirilicsnih knig galicsini XVII szto- littja: oszoblivoszti rozrobki ta interpretacii ob- razy. [Christ and the Virgin in the Woodcuts of the 17th —century Galician Cyrillic-Printed Books pe- cularities of their portrayal and intrepretation]. Kijiv, 2003.138-138. 260-262. kép. 15 Az ikon felirata: „Az Istenanya dicsőítése az akat- hisztosz himnusszal.” Musebrink, Philomena: Is­tenszülő ikonok. Nyíregyháza, 1994, 59, 61-64. 16 Gf.t.ttovtcs 2005.148-149. 17 Sztaszenko 2003.148. 284. kép. 18 Davidov, Dinko: Sprski bakrorezi 18. véka. [Ser­bische Kupferstiche des 18. Jahrhunderts], Novi Sad,1983,124, 20.kép 19 Egy kiragadott példa, ahol az Orfelinéhez hasonló kompozicionális megoldás szerepel: a loretói kegy­szobor történetét földolgozó angol nyelvű munka 1608-as kiadásának címlapja, amelyen épített ke­reten három-három ovális keretbe helyezett ószö­vetségi szimbólum látható. Grimani, Floriano: II Libro lauretano (secoli XV-XVIII) [h.n. é.n.], 155. 20 Davidov, Dinko: Sprska grafika XVIII. véka. [Ser­bische Graphik des 18. Jahrhunderts], Novi Sad, 1975, 364-65-, 262. kép 21 Bár igaz, hogy a Szeplőtelen fogantatás tisztele­tére írt akathisztoszban, amely alapvetően a latin teológia biblikus allegóriáit fogalmazza újra, ez a kép is föltűnik a 3. ikoszban: „Üdvözlégy hiba nél­küli tükör!” Akathisztos könyv. Ford. Lakatos László. Beregszász, 2003.164. Az akathisztosz szö­veg eredetét nem sikerült még kiderítenem, való­színűleg Galíciában keletkezett görög katolikus kö­zegben, a 17. vagy a 18. században, de az sem zár­ható ki, hogy 19. századi, így nem tekinthető a bi­zánci hagyomány szerves részének, hanem a lati- nizáció egyik példájának. 22 Cserey Farkas: Loretói litánia. Budapest [é.n.] (Az 1772-ben, Bécsben megjelent kiadás reprintje), 66-67. 23 Cserey 42. A Jakob Adam (1748-1811) metszeté­nek részletes magyarázata: Szilárdfy Zoltán: Ba­rokk szentképek Magyarországon. Budapest, 1984. 5­24 A kép felirata a típus névadója: „Tota pulchra es” (Cant 4,7). Hóráskönyvek illusztrációjaként vált igazán ismertté. Vloberg, Maurice: The Iconog­raphy of the Immaculate Conception. In: O’Con­nor, E. D. ed.: The Dogma of the Immaculate Con­ception: History and Significance. Notre Dame Ind. 1958. 475-480. A típus egyik kiemelkedő pél­dája a Budapesti Szépművészeti Múzeumban ta­lálható, Francisco de Zurbarán műve. Tátrai Vil­mos ed.: Museum of Fine Arts Budapest — Old Masters’s Gallery — A Summary Catalogue of Italian, French, Spanish and Greek Paintings. Bu­dapest 1991. 162. A mű párhuzamairól, grafikai előképeiről: Caturla, Maria Luisa: Francisco de Zurbarán. Paris, 1994. 87-90. 25 Dercsényi Balázs - Hegyi Gábor - Marosi Ernő - Török József: Katolikus templomok Magyaror­szágon. Budapest, 1991. 256-57, 287. A típus ko­rai, 1577-re datált fametszetváltozata, amelyen a Napbaöltözött Asszony felett a Szentlélek és az Atya is megjelenik, a müncheni Staatsbibliothek- ben: Wallfahrt keine Grenzen. Katalog der Aus­stellung im Bayerischen Nationalmuseum. Red. Raff Thomas. München 1984. 218. kat. 346. A ma­gyarországi emblematikához, és művészettörténeti vonatkozásaihoz alapvető: Knapp Éva: Retorikai koncepció és ikonográfiái program a győri jezsu­ita kollégium díszlépcsőjének freskóciklusán. In: Művészettörténeti Értesítő L. évf. (2001) 3-4. sz. 199-219. 26 Szilárdfy Zoltán: Barokk ikonográfiái típusok Szent Ferenc rendjének művészetében. In: Szerk. Őze Sándor és Medgyesy-Schmikli Norbert: A fe­rences lelkiség hatása az újkori Közép-Európa történetére és kultúrájára 2. Piliscsaba-Budapest. 2005. 897.13. kép. 27 A 7. és a 15. századi teológusokról: Dvornik, F.: The Byzantine Church and the Immaculate Concep­tion. In: O’Connor, E. D. ed.: The Dogma of the Immaculate Conception: History and Signifi­cance. Notre Dame Ind. 1958. 87-112. Scheffczyk, Leo - Ziegenaus, Anton: Mária az üdvtörténetben. Budapest, 2004. 238-241. Meyendorff, John: A bi­zánci teológia. Budapest, 2006. 217-227. 28 1781, Békés, román ortodox egyházközség. NAgy 1989. 89. 2. kép. 218

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom