Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Barokk művészet
Omnis creatura significans műve csak töredékesen maradt fenn. És, bár más mesterekkel kapcsolatban a kutatás legalább egy-két adattal rá tud világítani a festők személyes életére, Brod- lakoviccsal kapcsolatban ikonjain és néhány szűkszavú korábbi szakirodalmi említésen túl szinte semmi ismerettel nem rendelkezünk, holott általánosan elfogadott, hogy ő ezen időszak ikonfestészetének egyik kiemelkedő alakja. Ilia 1646-ban még Turkán festett egy Istenszülő oltalma ikont, amely a Ívovi Nemzeti Múzeumba került be, ahol a hatalmas restaurálatlan középkori anyag mellett hátrébb szorult és még nem került publikálásra. További ismert, szignált és datált művei már Kárpátalján készültek. Ezek közül négy ikont őriz az ungvári Kárpátaljai Megyei Boksay József Művészeti Múzeum. Mindegyikük a Munkács környéki Oroszvégről származik. Oroszvég első templomának említése 1692-ből való, majd 1730-ban Szent Mihály titulusát is lejegyzik.6 Az itteni ikonjain a mester néhol vis- nyai, néhol már munkácsi festőként jegyzi magát. A legkorábbi keltezésű az Istenszülő a gyermek Jézussal ikon, amely az ikonosztázion egyik Alapképe lehetett (1. kép). Az ikon haloldalán lent a háttéren olvasható a cirill betűs aláírás és cirill betűjelekkel megadott évszám: „Ilia munkácsi festő 1641.” Ez egy hagyományos kompozíciójú Hodigitria, Útmutató Is- tenszülő-ábrázolás, amelyen a félalakos Mária mutató jobbja a Gyermekre mutat, mint az egyedül üdvözítő útra. A klasszikus kánon ugyanakkor a korszak legkorszerűbb nyelvezetén fogalmazódik meg. Reneszánsz háttérmustra előtt látható a félalak. A festésmódot pontos vonalvezetés, valós arányrendszer, tó- nusozó színhasználat jellemzi. Finoman kidolgozott Mária fejét a maforion alatt fedő fátyol, az arc, a kezek plasztikus megjelenítése, a ruházat redőzete. Az ara2. kép. Ilia Brodlakovics: Szent Mihály arkangyal gyülekezete, Oroszvégről. Ungvár, Kárpátaljai Megyei Boksay József Művészeti Múzeum, Itsz. /K-802. Fa, tempera, 102 x 80,5 cm. 17. század közepe. Fotó: Hasznos Zoltán 3. kép. Ilia Brodlakovics: Szent Mihály arkangyal, Oroszvégről. Ungvár, Kárpátaljai Megyei Boksay József Művészeti Múzeum, Itsz. HC-803. Fa, tempera, 102 x 80,5 cm. 17. század közepe. Fotó: Hasznos Zoltán nyozott hátteret reneszánsz vésett brokátmustra díszíti. Az ugyancsak Oroszvégről származó Mihály arkangyal gyülekezete ikont ugyancsak „Ilia Brodlakovics festő” szignálta (2. kép). A 17. század közepére datálható ikon képtábláján egyszerű profilozású, ráerősített keret fut körbe, amelyen belül jellegzetes reneszánsz festett keretmező látható. íves mezejében az Emmanuel Jézust szférában felmutató Mihály arkangyal, mellette Gábor és Ráfáel arkangyalok és a mennyei erők gyülekezetének egészalakos zárt csoportja látható. A festett keret alsó részén volt olvasható egykor az adományozók neve („...ilkusin és felesége”). A megkopott szignó szerint „Ilia Brodlakovics vis- nyai mester” festette a harmadik oroszvégi ikont is.7 Festett keretén fent az ábrázolás megnevezése olvasható: „Szent Mihály arkangyal, a mennyei erők fővezére” ikonja (3. kép). A kivont karddal álló arkangyal szinte kilép ki a képmezőből.8 A beállítás korabeli liturgikus könyvek metszetein lett ismertté, azonban az a lendület, amely Brodlakovics ikonján figyelhető meg, máshol nem ismétlődik meg. Lent a kereten adományozási felirat töredéke maradt fenn: „...(Mihály) archisztratégosz képmását... és felesége, P... bűneik bocsánatára.” Még nem lezárt kérdés az, hogy a két Szent Mihály ikon közül melyik lehetett az ikonosztá- zionon elhelyezett tituláris ikon és milyen funkcióra készülhetett a másik. Ugyanebből az együttesből maradt fenn egy Szent Miklós ikon szintén az egykori ikonosztázion Alapképsorából (1666) (4. kép).9 Beállítása, ábrázolás- módja visszafogottabb, rajzosabb a korábbi oroszvégi ikonoknál. Az egész alakos Szent Miklós-ábrázolás mellett lent a felsősáv alatt kétoldalt olvashatók a fel188
