Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Barokk művészet
Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára 4. kép. Ilia Brodlakovics: Szent Miklós püspök, Oroszvégről. Ungvár, Kárpátaljai Megyei Boksay József Művészeti Múzeum, Itsz. /K-799. Fa, tempera, 110 x 86,5 cm. 1666. Fotó: Hasznos Zoltán iratok. Balodalt: „Ezt a képet Mária a bűnös készíttette 1666. évben,” jobbra: „Ilia Visenszkij (visnyai) munkácsi festő.” A közelmúltban először publikált ukrán magán- gyűjtemények ikonkatalógusában két eddig lappangó Brodlakovics ikon is ismertté vált. A munkácsi időszakban festhette a mester a Keresztrefeszítés mel- lékalakokkal ikonját, amely festésmódjában a Mihály arkangyal gyülekezete ikonnal mutat rokonságot. Az ikon ismeretlen kárpátaljai lelőhelyről származik (1660?, magántulajdon).10 A négy szeggel keresztre feszített Krisztus mellett a három Mária, János evangélista és Longinus látható. A jelenet hátterében kupolás tornyos reneszánsz épületek. Lent szignatúra („Munkácson 166. nőve... hó... Ilia Brodl...”) és hagyományos adományozási szövegformula is készült, amely nemcsak az adományozó bűneinek bocsánatát, hanem elhunytjainak lelki üdvét is kiesdi („Ezt az ikont festtette isten szolgája Andrej Kovbaszka bűneinek bocsánatáért és elhúnyt rokonaiért Bine Dani...”). Ugyancsak magángyűjteményben őrzik szignált Krisztus születése ikonját (5. kép). A festő a nagyméretű ünnepikont nyugati ikonográfiához közelítő Pásztorok imádása jelenetként festette meg. Mária háttámlás trónuson ül, mellette a botjára támaszkodó József, közöttük fonott jászolban, szalmán a bepólyált gyermek Jézus. Az érkező pásztorok sapkájukat levéve, a háttérben lóháton a napkeleti bölcsek közelednek. Az ikon lelőhelyeként Galíciát adták meg további adatok megjelölése nélkül.11 Azonban megállapítottuk, hogy a kép alján nemcsak a festő szignója olvasható — „Ilia Vis... munkácsi festő” — hanem a megfestés helye és ideje — „Munkácson, 1672.” Az ikon így minden bizonnyal azzal Zsoltovszkij által 1983 előtt még Irhócon látott és lejegyzett a Pásztorok imádása ikonnal egyezik meg, amelyet a későbbiekben elveszettnek tekintettek.12 Ilia Brodlakovics tehetséggel párosuló képzettsége révén nemcsak a munkácsi egyházmegyében tevékenykedő mesterek közül tűnt ki, a nagyobb galíciai városok vezető ikonfestőivel is felvehette a versenyt. Ikonjainak festői felfogásában azonban bizonyos eltérések figyelhetők meg. Szent Miklós-ikonja grafiku- sabb kivitelezésű. Viszont festőién, reneszánsz szellemben ábrázolja az alakokat a Szent Mihály arkangyal, és az Istenszülő ikonjain. A különbségek valószínűleg azzal magyarázhatók, hogy a nagyszámú megrendelés teljesítése során a mester ügyes kezű segédet alkalmazhatott. A mester több ikonja lappang, csak szakirodalomból ismertek felirataik is. A kutatás megemlít még egy egykor Irhócon őrzött Ilia által szignált ikont a téma megjelölése nélkül, „Ezt az ikont Isten szolgája Szimko Csői és felesége Kalina vette Munkácson 1677. június 8 (?)-án. Ilia festő.A ruszkóci Trónoló Krisztus ikon (1666.) részletező feliratának megfogalmazása a munkadíjat és a fizetés határidejét is rögzítette, hozzájárulva a korabeli fizetési módok megismeréséhez: „Ezt az ikont Sztehun és fia, Iván és Iván felesége Mária vették bűneik bocsánatára.” Továbbá baloldalt: „Mi Sztehunok: Iván és apám és feleségem, Mária ezt az ikont örök üdvösségünkre vettük Ilás (Illés) cimborától munkácsi festőtől, adtunk érte egy kandisznót. Ily módon egy másikat ősszel tartozunk adni, hogy 6 aranyat érjen, és ha nem adnánk disznót, pénzben tartozunk megadni a 6 aranyat a megbeszélt Szent Mihály gyülekezete napján ugyanez 1666. évben.’’M 5. kép. Ilia Brodlakovics: Krisztus születése (Pásztorok imádása), Irháéról. Magángyűjtemény. Fa, tempera, 74,5 x 58,6 cm. 1672 189
