Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Antik és középkori művészet
Omnis creatura significans bányai Szent Katalin-templom boltozatrendszere térgörbebordákkal a perneggi egykori kolostortemplom boltozatán látható.10 A somogyvári apátság Búzás Gergely által rekonstruált boltozata egy olyan rombuszmezőkből álló hálóra szerkesztett, a záradékban hatágú, ívelt bordákból álló „virágmotívumot” mutató boltozat volt, amelynek a boltvállhoz csatlakozó bordái még egyenes alaprajzi vetiiletűek voltak.11 A budai királyi palota egykori kápolnájának boltozata ehhez hasonló rendszerű volt, azzal a különbséggel, hogy a záradéki rész nyolcágú csillagra szerkesztve készült, a nyolcágú csillagmotívumhoz 45°/i35°-os hálót használva. A térhatást nagyban befolyásolta, hogy a királyi palotakápolna boltozata nagy valószínűséggel támváltással épült. Cseh és osztrák területen olyan, a középkori Magyarországon elsősorban Erdély déli részén rendkívül elterjedt boltozattípusokat is építettek ívelt vezetésű bordákkal, amelyek az előbbiekben tárgyaltakkal igen sok hasonló vonást mutatnak. Ilyenek Chvalsiny és Zaton, valamint Rozemberk templomainak boltozatai.12 A magyarországi késő gótikában a besztercebányai oratórium (Alamizsnás Szent János-kápolna) boltozata az egyetlen teljes egészében térgörbebordás boltozat. Kialakításához szinte teljesen hasonló boltozat rajza a bécsi páholyrajzok között is megtalálható, valamint hasonló boltozat épült az „alsó-ausztriai Országház” kapualjában.!3 Ennek a boltozatnak az alapja egy olyan nagyon egyszerű keresztháló-boltozat, mint amilyen a grazi dóm mellékhajóiban épült.'4 Hasonló Magyarországon az abaújszántói római katolikus templom szentélyében látható. Besztercebányán, a boltozati rendszerben a vállalthoz kapcsolódó bordákat is térgörbe-vonalvezetéssel alakították és az eredeti boltozattípus bordaközépvonalára tükrözve megkettőzték. Ugyanígy járt el Benedikt Ried a prágai Ulászló-terem boltozatánál. A magyarországi anyagból a lőcsei plébániatemplom északi előcsarnokából és a gyulafehérvári székesegyház Lázói-kápolnájából ismert boltozattípusra szerkesztve térgörbebordákat. ^ Az Ulászló-teremnél a záradéki és a vállbán lévő bordák megkettőzöttek, illetve a vállakban egységesen vállkövekre faragottak. A köztes bordák csak az eredeti tengely egyik oldalán futnak. A térgörbebordás boltozatok szerkezetileg nem különböznek az alapjukul szolgáló csillag- és hálóboltozat-típusoktól. A térgörbebordás boltozatok szerkesztése az alapul szolgáló boltozattípus mintaívének felépítésével kezdődhetett. Ennek vázára felszegezett, a felrajzolt, azonos méretű alaprajzi vetületen mértekkel egyező hosz- szú lécekkel egy az egyben modellezhetővé váltak a bordák görbületének eredői. A boltozati csomópontok esetében, a megkettőzött térgörbebordás boltozatoknál, mint amilyen a besztercebányai boltozat és a prágai Ulászló-terem boltozata, a csomópontban tagozatszétválást használtak a kettős bordáknál. Az utóbbinál még az alá- és fölé- metsződéseket is hangsúlyosabbá tették a bordák csomópontokon való túlfuttatásával. Az olyan, nem megkettőzött térgörbebordás boltozatoknál, mint a Selmecbányái Havas Boldogasszony-templom szentélyboltozata teljesen hagyományos boltozati csomópontokat építhettek a bordavázba, hiszen a csomópontok érkező és induló rövid bordatövei az ív látványát érdemben nem befolyásolták. A térgörbeelemek a kőfaragás pontatlanságai miatt amúgy is meglehetősen „szálkásak,” mint az közelebbről vizsgálva bármelyik ilyen emléknél megfigyelhető. A térgörbebordás boltozatok tehát nem jelentenek egy új, más bordás boltozatoktól eltérő csoportot, hanem az elterjedt hálóboltozat- vagy csillagboltozat-tí- pusok olyan variációi, ahol egyes bordaelemeket alaprajzban is ívelt bordavezetéssel alakítottak. A térgörbebordás boltozatok csomóponti elemeinek térbeli helyzete és formája megfelel az alapul szolgáló boltozattípus megfelelő elemeinek jellemzőivel. A bordás boltozatok bordaváza és boltsüvege egymást kölcsönösen kiegészítő szerkezetek. A térbeli felépítést a bordaváz mintaíve határozza meg, a boltsüvegeket az építés során állványzattal az építés folyamán végig alátámasztott bordákra falazták. így az aszimmetrikus forma, amely a nem megkettőzött ívű térgörbeelemek építése során a boltsüvegeknél jelentkezik, nem befolyásolja a boltozat állékonyságát, hiszen a térgörbe- borda-elemet a boltsüvegek mindkét oldalról rögzítik. Azok a térgörbe vezetésű repülőbordák, mint amilyenek a somoijai boltozat esetében is épültek olyan helyzetűek, hogy a fölöttük átívelő boltsüvegek a bordák nélkül is önhordó szerkezetűek lehetnek. A somorjai református templom hajóboltozata A somoijai boltozat jellegzetességei a követezőek: szerkezetileg bordás keresztboltozat, a süvegfelületek gerince is ívelt. A gerinc alatt futó bordaszakasz a boltozat többi részéhez hasonlóan a boltozat görbületi sugarával szerkesztett. A térgörbeborda-elemek többsége a süvegfelületektől elváló repülőborda, viszont a boltmezők közötti részen a süvegfelület a térgörbe1. kép. Somorja református templom, belső nyugat felé (1521). Fotó: Szőke Balázs 160
