Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)

Antik és középkori művészet

Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára 2. kép. Somorja református templom, a boltozat záradéki része a repülőbordákkal. Fotó: Szőke Balázs borda-elemekkel is kötésben van, így a boltozat azon ritka emlékek egyike, amelynél mindkét megoldás egy­szerre látható. Szerkezetileg a somoijai boltozat kö­zéprészével a pozsonyi Szent Anna-kápolna boltozata rokonítható, ahol a Somoiján beépített térgörbeborda- elemekkel megegyező állású, de nem térgörbe vezetésű bordaelemeket kapcsoltak a szintén a boltozat vezér­görbéjéhez illeszkedő ívű gerincbordákhoz, amely szerkezet így egységesen teherhordóként működik. Somoiján tehát a pillérek közötti ívelt oldalú négyze­tes mezők a boltozati bordaváz részei és a süvegfelü­letek formája is ehhez igazodik, tehát a térgörbebordás részen is teherhordó lehet a bordaváz. Az oldalfalak­hoz kapcsolódó rész repülőbordás kialakítása inkább a virtuozitásra törekvés eredménye, mint szerkezeti kényszer szülte megoldás. A boltozat keleti részének a diadalívhez igazodó kialakítása a kéthajós terek elter­jedt formáját mutatja, amely hasonló a 15. századi szepességi templomok megegyező részeihez, de azok­tól eltérően nem váltóboltozat, hanem egy félszakaszos hálóboltozat. Ennek közbülső csomópontjai a ke­resztboltozati rész záradékai fölé emelkednek. Ezen a részen nincsenek térgörbeborda-elemek a szerkezet­ben. A somoijai boltozat 1521-es építésének idején az itt használt építészeti megoldások már régebbről ismert­nek számítottak, hiszen Bécsben és esetleg Pozsony­ban is már a 15. század közepétől épültek ilyen szer­kezetek. Pozsony közvetlen mintaadó példája ebben az esetben nyilvánvaló. Építésének korában a somoijai boltozat kivételnek számít, hiszen nem egy csillagbol­tozat vagy hálóboltozat bordavázának módosításával, hanem egy olyan keresztboltozatos térrendszer gaz­dagításával keletkezett, amelynél a boltmezőket elvá­lasztó hevedereket a boltozati bordákéval azonos pro­fillal és méretben építették. Ezeknek a teret boltme­zőkre tagoló hevedereknek / bordáknak a megszakí­tását adó négyszögletű mezőknek az oldalait formálták alaprajzi vetületben is ívesre. A szerkezeti szempont­ból ez az egyik legegyszerűbb boltozat, egységes rend­szerbe foglalva mégis az egyik legkövetkezetesebb és legegységesebb teret alkotja. A pozsonyi Szent Már- ton-templom hosszházának építése idején a három­hajós csarnokterek már igen eleijedtek voltak. A ha­jókat elválasztó hevederek elhagyása és a három hajót egységbe foglaló különböző boltozattípusokból alko­tott, de szerkezetileg egybeépített összefüggő boltoza­tok építése azonban rendkívül korszerű gondolat volt.16 A viszonylag egyszerű, de egységes megszakí­tatlan boltozattá összekapcsolt elemekből felépülő tér egyik késői, de igen reprezentatív példája a schnee- bergi Sankt Wolfgang-templom, amelynek három egy­séges méretű boltszakaszból felépülő hajóját teljesen egységes boltozat fedi Somorjához hasonlóan. Ha­sonló lehetett a miskolc-avasi templom boltozatrend­szere is. Ennek a térkoncepciónak az alkalmazása a korban nem volt egyértelmű, az ilyen épületekkel egy időben hagyományosabb, a hajókat és boltozataikat egymástól hevederívekkel elválasztó térlefedések is épültek. A somorjai építkezés idejére ez a térforma általáno­san elteijedtté vált, azonban Somoiján egy, ebben a korban már régen divatjamúlt térkoncepcióra, a két középpillérrel megtámasztott kéthajós térre alkal­mazták. A kéthajós terekkel kapcsoltban megjegy­zendő, hogy osztrák és cseh területen a késő gótikában 1500-ban is előfordulnak ilyen épületek. >7 Ezek azon­ban sok esetben a korábban megkezdett építkezések eredményének is tekinthetőek, ahol a korábbi kétha­jós tér kapott késő gótikus boltozatot, vagy sok em­léknél az eredeti egyhajós templomot kettőzték meg.18 Ezeknél a szentély aszimmetrikus elhelyezése mutatja a későbbi beavatkozás tényét. A korabeli Magyaror­szágon azonban ez a tértípus szinte ismeretlen. A ko­rábbi, 15-16. századi építkezések — elsősorban a Sze- pességben és Északkelet-Magyarországon — a szom­szédos lengyelországi építészet hatását mutatják, de ez a tértípus cseh területen is rendkívül kedvelt volt a kor­3. kép. Somorja református templom, a hajó boltozatá­nak számítógépes rekonstrukciója. Szőke Balázs 161

Next

/
Oldalképek
Tartalom