Tüskés Anna (szerk.): Omnis creatura significans - Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára (2009)
Antik és középkori művészet
Jékely Zsombor A siklósi volt Ágostonos-templom freskóinak stíluskapcsolatai* A Szent Anna tiszteletére szentelt siklósi Ágostonos kanonokrendi templomot a területet birtokló Siklósi család tagjai, feltehetően Siklósi Péter baranyai ispán alapította a 14. század első harmadában. A prépostság első említése az 1332-35 közötti tizedjegyzékben található, 1343-ban a templom épületét egy határbejárás során említik.1 A Zsigmond ellenében a nápolyi Anjou- párti Horvátiakhoz csatlakozott Siklósiaktól birtokaikat Zsigmond elkobozta, és Siklós várát végül 1395- ben Garai Miklós és testvére János kapta meg. A Siklósi család utolsó helyi tagja, Miklós, 1393-ban mint a siklósi Ágostonos templom prépostja, később mint a kanonokrend provinciálisa szerepel, ám őt a Garaiak 1399-ben Ossero püspökének nevezték ki, és ezek után a birtokkal kapcsolatos vitákról többé nem hallunk. A Garaiak Siklóson alakították ki birtokközpontjukat, újjáépítve és kibővítve a várat, amelyet 1481-ig, Garai Jób haláláig birtokoltak.2 Garai Miklós és testvére szintén megújította a vár mellett álló Ágostonos templom szentélyének boltozatát, és megbízásukból a teljes szentély egységes kifestést nyert, amely néhol korábbi freskórétegeket takar el.3 A családi vár és a kegyúri kolostortemplom egységével Siklóson is megjelent tehát a korszak legjellegzetesebb épületegyüttese, amely mindenhol az arisztokrácia reprezentációjának szolgálatában állt.4 A siklósi Ágostonos-templom egyhajós épület; két boltszakaszos, a nyolcszög három oldalával záródó szentélyének oldalfalait és keresztboltozatát ma is nagyrészt freskók borítják (1. kép). A déli oldal háromrészes ülőfülkéjének hátfalán épen fennmaradtak az első periódus falképei (amelynek nyomai a második réteg alatt is több helyen megfigyelhetőek), a továbbiakban azonban csak a második periódus freskóival foglalkozunk. Az ábrázolások többsége töredékesen maradt fenn, különösen erősen károsodtak az északi fal nagy jelenetei a később ott nyitott ablakok miatt. A dekoráció eredeti programja azonban pontosan re1. kép. Siklós, plébániatemplom, a szentély összképe kelet felé. 1410 k. Fotó: Mudrák Attila, 2005 konstruálható. Az oldalfalakon Krisztus és Mária életének legfontosabb jelenetei kaptak helyet: az északi falon egy jelenet Jézus gyermekségéből (Jézus születése vagy a Királyok imádása) és a Keresztrefeszítés, a déli falon Mária koronázása és mellette a nyugati szakaszban talán Mária halála. Ebben a szakaszban a felső részt egy ablak foglalja el, amelynek káváit festett címerek díszítik, a záradékban a Sárkányrend jelvényével. A szentély keleti záradékában az apostolok állnak egymás fölött két sorban elhelyezve (2. kép); sorozatukat egy Fájdalmas Krisztus-ábrázolás vezeti be a hajdani szentségfülke fölött. A nagy jeleneteket a diadalív belső oldalán a Traditio Legis et Calvium ábrázolása egészíti ki (4. kép). A boltozat tengelyében nyugaton a templom védőszentjének, Szent Annának az ábrázolása látható harmadmagával, majd kelet felé haladva további kerek medalionok foglalják magukba a Madonna és a Mai- estas Domini (csaknem teljesen elpusztult) képét. A központi Krisztus-ábrázolás körül a keresztboltozat mezőiben a négy evangélista szimbólumának és mellettük a négy egyházatya alakjának szintén medalionokba foglalt képe látható. A keleti záradék boltozatának mezőiben hat próféta félalakos képe tartozik még a sorozathoz (3. kép). A dekorációs rendszer harmadrangú szintjén, az ablakok bélleteiben szentek medalionba foglalt képei sorakoznak. Az ablakzáradékok Krisztus-ábrázolásai közül a délkeleti ablak tri- cephalus Szentháromság-ábrázolása érdemel különös figyelmet. 2. kép. Siklós, plébániatemplom, apostolok (Szent András és társa) a szentély keleti falán. 1410 k. Fotó: Mudrák Attila, 2005 129
