Pauli Szent Vincze leányai meghonosítva Esztergomban ... (1865)

Az irgalmas nénék Esztergomban

152

Mindenekelőtt tanulja meg a zsoltárokat, aztán tanuljon életböl- cseséget Salamon példabeszédeiből . . . Ezek után fogjon az evangéliumok olvasásához .... Cyprian munkái kezében legyenek. Athanasius leveleit és Hilarius irományait akadály nélkül forgassa . . . Zárdában neveltesd öt; a szüzek társaságában növekedjék föl; angyalok módjára éljen ; testben lévén ment legyen a testtől és azon hiszemben, hogy az emberek mind hasonlók hozzá.“ Hasonló szellemdús nevelési elveket találunk sz. Jeromosnál (f 420), barátjának Pacatula nevű leányát illetőleg.

Egyébiránt a nagyhírű tudós Tertullian fönebb idézett töredékeiből világosan az tűnik ki, hogy már az 5. században nagy gond fordíttatott a nőnem nevelésére és tanítására és hogy a végett zárdák léteztek. Igaz ugyan, hogy a vad népek vándorlása és a római birodalom megdőlése következtében máskép lön ez mind, de a kereszténység kiirthatlanul föntartá a művelődés magvait. A kér. egyház vallásos intézetei- a zárdákban fejlődtek ki a tudomány és műveltség uj menhelyei. Ezeken erősödött meg a tudománynyal a képző művészet, a festészet, a zenészét és későbben a középkornak építészete. A nőzárdák, melyekben a legnemesebb családokból igen számos szűz szolgált az Istennek, csakhamar tan- és nevelő-intézetekké lőnek a serdülő nőnem számára. Mindenekelőtt sz. Benedek leányai szereztek maguknak bokros érdemeket a leánytanítás mezején. Történelmünkből tudjuk, hogy a magyar királyi szűz Zsófia annyira megkedvelte a szerzetes életet az admonti (Stájerhon) benczés nőzárdában, hogy atyja követei rá nem bírhatták a hazajövetelre. Hazánkban az első nőnövelde, valószinüleg első királynénk boldog Gizela közreműködése folytán, tartózkodása kedves helyén Veszprémben a görögszertartású bazilita-apácza zárdában lehetett, melybe később szűz Máriáról nevezett cisterczirendű zárdanők léptek.

A 13-ik században egy más nőzárda is keletkezett Veszprémben, értem a sz. Katalinról nevezett apáczakolostort. Bertalan püspöktől 1240-ki junius 28-ról egy Ereken kelt levelet bírunk, mely adományosításáról intézkedik és kétségkivülivé teszi, hogy ez évben már ünnepélyes fölavatása is megtörtént. Pray szerint (Diss. de b. Margarita) sz. Margit IV. Béla királynak 1242. január 22-kén Klissában született leánya már hároméves korában e zár-