Pauli Szent Vincze leányai meghonosítva Esztergomban ... (1865)

Az irgalmas nénék Magyarországban

128

Welt un deren Leiden nnd deren Ehrfurcht sich oder vielmehr dem unterworfen, welchem sie dienen.“ Mikép jutott el az irgalmas szerzet Németországon át hazánkba, azt röviden a következő szakaszban akarjuk elbeszélni.

Az irgalmas nénék Magyarországban.

Valóban csodálatosak uz Urnák utai. Édes hazánk adta Némethonnak a középkori nők legdicsőbbikét, magyarországi szent Erzsébetet, ki már 1226-ban egyesített keresztény szüzeket sz. Ferencznek harmadik rendszabályzata szerint betegek és szegények ápolására, kik erzsébetiek neve alatt mai napig üdvösen működnek sz. Erzsébet szellemében Német- és Magyarországnak számos kórházaiban, — és az újabb időben Németországból nyerte mintegy hálából hazánk az irgalmas nénéket. De nézzük mindenek előtt rövideden, miképen terjedt el Némethonban az irgalmas nénék szerzete.

Németország az úgynevezett reformatió (hitszakadás) terjedésével nagy részében eltörlötte az egyházi társulatokat, „kiirtotta“ a kolostorokat és pusztává tette az Urnák szőlőjét. Az akkori idő, a könnyen felejtő, elfelejté tudnillik, hogy nem aratna arany kévéket, hogy nem szedné a szelid oltott fák nemes gyümölcsét, ha a szorgalmas szerzetesek az őserdők hazájában hajdanta nem irtanak, ha nemes fákat nem ültetnek, nem ápolnak; hogy az Ilias és Aeneis kitsem buzdítana, lelkesítene nemes tettekre, ha a szerzetesek megfeszített szorgalommal hajdanában a kolostorok sziik czelláiban, nem Írják le azokat; hogy minden filkó és szájhős most nem csevegne a szabadságról, ha a kolostorok hajdanta nem enyhítenek a rabszolgaságon, a földhöz kötött bilincseken; hogy az isteni félelem, jámborság, polgárosodás, művészet és műveltség nem fejlődött volna ki, ha az erős szerzetes nem áll szembe a rideg, erőszakos lovaggal. Minderről megfeled-