Pauli Szent Vincze leányai meghonosítva Esztergomban ... (1865)

Az irgalmas nénék Magyarországban

129

kezett az újabb kor, nem volt szeme a háladatosságnak, csak a nyomor, csak az éhség látott világosan.

Németország időről időre sokat honosított meg abból, ami Francziahonban keletkezett, divatozott és uralkodott, de többnyire mindig csak roszat. A 18. században az udvarok elsajátíták maguknak Francziaországból akorlátlan fejedelmi hatalmat, a nemesség a feslettséget, későbben a bureaukratiát, a centralisatiót és az egyenlőségrei vágyakat, a nők a divatot, a társadalom a politikai feleselést, az üres szabadsággali kaczérkodást és a könnyelmű politikai szövetkezést: szóval minden roszat majmok módjára utánzóit a nagy Németország, de a jót, a mi a jeles tulajdonokkal biró franczia nemzetben megfogamzott és virágzásnak indult, tekintetbe sem igen vette.

Az emberszerető, melegkeblű II. József császár volt az első, ki Némethonban megkezdé honosítani az irgalmas nénék szerzetét. Meglátogatta t. i. 1777-ben Párisban sz. Károly kórházát, és látván ott a legpéldásabb rendet a betegek ápolásában és a háztartás minden nemében, azonnal intézkedett, hogy a jótékony szerzetet átültesse az osztrák birodalomba; de az akkori viszonyok nem kedveztek az irgalmas nénéknek, és a Bécsben letelepült nénék csakhamar vissza költöztek Párisba. Jött nem sokára a forradalom és Németországnak nagy része Francziaországhoz csatoltatott és a későbbi halhatlan emlékű kölni érseknek, báró Vischeringi Droste Kelemennek sikerült Münster városában West- fália számára meghonosítani az irgalmas nénék szerzetét, és a nevezett városnak elüljárósága nem sokára nyilvánosan elismerte, hogy semmiféle kórház nem birt még csekély vagyonnal oly üdvös eredményeket fölmutatni, mint épen az övék az irgalmas nénék gondoskodása alatt.

Midőn 1814-ben a győztes német hadak benyomultak Fran- cziaországba, megismerkedtek ugyan az irgalmas nénék intézetével és fönnen hirdették visszatérve hazájokba annak jótékony működését, de mégis csak 1825-ben sikerült a nevezett szerzetnek átadni Koblenz városábau a polgári kórházat, mely már a 13-ik században alapíttatott, de az utolsó hosszas és véres háborúk alatt csaknem mindenétől megfosztatott. 1826-ban julius 10-én vonult be ezen intézetbe Naucyból hat irgalmas néne és velők Isten ál9