A Tanácsköztársaság napjai Esztergomban (1960)

Dezsényi Miklós: Komárom és Esztergom szereplése a Magyar Tanácsköztársaság Honvédő Háborújában

mert a május 30-án meghiúsult átkeléskor a magyar partra visszajutni nem tudó és a községben elbújt vöröskatonák rejtőzködési helyét a cse­heknek elárulta, akiket azután a csehek meggyilkoltak. Az ítéletet nem hajtották végre. Június 7-én Esztergom és Párkány között a Nagy Duna-hídon meg­indult a szabad közlekedés. Június 8—12 között Stromfeld elvtárs, vezérkari főnök több intéz­kedést adott ki az Esztergom—párkányi térségben tervezett további hadműveletekhez szükséges csapatösszevonásokra és készenlétbe helye­zésére. Egyidejűleg a dunai hajóraj harcegységeit a Párkánynánán tartóz­kodó 8. vörös hadosztály parancsnokságnak rendelték alá. A Kossányi dandár parancsnoksága 12-én délután beérkezett Párkányba. Súlyosan megkésve, június 12-én adta ki a Hadügyi Népbiztosság az Esztergomi Népszavában közölt felhívást az általános védkötelezett- ség alapján való sorozás végrehajtására. Az intézkedés már ki vólt ter­jesztve a visszakerült balparti közigazgatási terület községeire is. Június 13-án, feltételezhetően az országban erősbödő ellenforradalmi megmoz­dulások miatt jelent meg Esztergomban rendelet a lőfegyverek, kézi­gránátok és robbanóanyag beszolgáltatásáról. Mint ismeretes, a június 24-i ellenforradalom után a dunai hajóraj egyrésze, áruló tisztjei parancsnoksága alatt, átállt az ellenséges oldalra. Tekintettel a folyami harcegységeknek az esztergom—komáromi Duna- szakaszon való eddigi előnyös szereplésére, a hadseregparancsnokság rendeletére, a Tanácsköztársaság oldalán továbbra is becsülettel kitartó .,Viza” és „Compó” őrnaszádokat Esztergomba irányították a „Szamos” vörös monitorral kötelékben, a további harcokban való közreműkö­désre . Az Esztergomi Népszava július 12-i száma közölte az új cseh had­seregparancsnok, Pelée francia tábornok nyilatkozatát a magyar Vörös Hadsereg hadműveleteiről. Pelée elismerte, hogy a magyar hadsereg támadásait jól készítette elő és a csapatösszevonásokat ügyesen hajtotta végre. Állítása szerint a magyar hadsereg nagy hadtápkészletekkel ren­delkezik, amely minden anyagszükségletét fedezi. Még érdekesebb a fran­cia tábornok ama megállapítása, mely szerint Magyarország nemcsak Magyarország, hanem egyúttal Oroszország is és Szerinte nincs külön magyar- és külön orosz bolsevizmus, hanem csak egy egységes bolseviz- mus van. Megállapítja azt is, hogy „csekély erővel a bolsevizmust nem lehet letörni, mert Szovjet—Magyarország vasfegyelemmel organizálja a Vörös Hadseregét.” Ismeretes az esztergomi helyőrség egyik utolsó, 1919. július 19-én kelt létszámkimutatása. Ebben az utolsó időszakban az esztergomi határ- védzászlóalj már a Vörös Hadsereg legnagyobb szervezetében XVI. szám­mal van megjelölve és szervezése és harcértéke teljesen azonos a többi gyalogos zászlóaljakéval. Szerepel még a 2 löveges tüzér üteg is. Az esz­tergomi védőszakasz parancsnoka ebben az időben már Koffler Gyula százados. 98

Next

/
Oldalképek
Tartalom