A Tanácsköztársaság napjai Esztergomban (1960)

Dezsényi Miklós: Komárom és Esztergom szereplése a Magyar Tanácsköztársaság Honvédő Háborújában

yédelem szempontjából a párkányi támadás napján létszámban és fegyver zetben lényegesen nem változott, míg ebben az időpontban a hadiesemények alakulásának következtében a cseh hadsereg lényeges megerősödését lehet feltételezni.

Mint ismeretes, a Tanácsköztársaság kikiáltása után, de még a bur- zsoá hadseregek intervenciós támadásának megindulása előtt, tekintettel az előre várt eseményekre, megkezdődött a magyar Vörös Hadsereg felállítása és megszervezése. A kommunisták által vezetett magyar munkás- osztály akaratából az egész országban forradalmi lelkesedéssel folyó tevékenység kisebb arányokban Esztergomban sem maradt el.

A HONVÉDŐ HÁBORÚ KATONAI ESEMÉNYEI ESZTERGOMBAN már a proletárdiktatúra kikiáltását követő napokban érezhetők voltak. Április 6-án az Esztergomi Direktórium már jelentette a Győri Katonai Kerületi Parancsnokságnak, hogy a Direktórium Esztergomban a toborzást megkezdte, melynek eredménye 269 vöröskatona. A magyar Vörös Hadsereg toborzása és a felállítandó alakulatok szervezése ezzel Esztergomban is megkezdődött. Ennek megfelelően az Esztergomi Direktórium felterjesztést tett a Hadügyi Népbiztossághoz a szervezetszerű parancsnoki helyek betöltésére és a katonai tanácsadók és politikai megbízottak kinevezésére. A felterjesztésben zászlóalj parancsnokként Gébé János százados szerepel, mellette politikai megbízottként Tóth János őrmester. Ott, ahol a parancsnoki beosztásokban megfelelő előképzettség nélküli vöröskatonák kerültek, a parancsnoki hatáskör ellátásához szükséges szakszerűség biztosítására, katonai tanácsadóként, volt tisztek kerültek beosztásra. A felterjesztésből kivehető az ezekben a napokban Esztergomban állomásozó alakulatok hadrendje. A felállítás alatt álló III. zászlóalj kötelékébe a 9., 10. és 11. gyalog-, valamint a 12. géppuskás század tartoztak. Folyamatban volt még 1 törzsszázad, 1 műszaki század és egy 2 löveges fogatolás nélküli ütegnek nevezett lövegszakasz felállítása is.

Az esztergomi helyőrség létszámviszonyaira vonatkozólag ismeretes a május 25-i létszámjelentés. Ebben az esztergomi védőszakasz parancsnokaként új név, Koffler Gyula százados szerepel, míg az eddigi parancsnok, Gébé százados már a 25-i létszámjelentést „védőszakasz parancsnok helyett” minőségben írta alá. A korábbi felsorolás a 19, ezred IX. zászlóalj parancsnokságot és emellett a törzsszázadot, valamint a 4. sz. vörösőr ezred 9. és 11. századát említi, a három nappal későbbi jelentés pedig zászlóalj meghatározás nélkül adja egy 3 puskás és 1 géppuskás századból álló gyalogzászlóalj létszámhelyzetét. Minthogy pedig mindkét létszámjelentésben az „Esztergomi védőszakasz” létszámáról van szó, nem kétséges, hogy a korábbi jelentésben felsorolt alakulatokat szervezték át az utóbbi létszámjelentésben felsoroltak szerint. Megemlíthető még az utóbbi jelentésben szereplő zászlóalj tetemesen megnövekedett tűzereje, amely szerint minden puskás századnak volt egy 2 helyett 4 kézigéppuskából álló géppuskás szakasza, a zászlóalj közvetlen géppuskás századnak pedig 6 helyett 8 géppuskája. Mindkét létszámjelentésben azonos a tüzérül