A Tanácsköztársaság napjai Esztergomban (1960)
Tóth István: A Tanácsköztársaság hétköznapjai – Közigazgatási intézkedések Esztergom vármegyében és Esztergom városában
s vendéglői szálláson helyezzék el őket. (1658/1919) A Vörösőrség Országos Főparancsnoksága már eleve elrendelte: ,,. . .az idegen állampolgárok minden téren jóléti előnyökhöz is hozzásegíti essenek. Csak ilyen, a proletár nemzetköziség gondolatából folyó intézkedésekkel lehet ellensúlyozni a soviniszta gyűlöletet, mely — sajnos — az előző kormányok bűne miatt nálunk lábra kapott és külföldön is rossz hírünket költötte.” (940/1919.) Valamennyi végrehajtóbizottság figyelmét nyomatékosan felhívják az ellenforradalmi tünetek felfedésére, ilyen színezetű események azonnali erélyes elfojtására. (915/1919) Landler belügyi népbiztos tájékoztatja a megyei munkástanácsot, hogy az ország különböző helyein jelentkező ellenforradalmi mozgalmak összes szálai egy irányba látszanak vezetni, szükséges a közöttük fennálló kapcsolat kiderítése. Április 21-én jelentették Esztergomból a népbiztosnak: „Waldvogel József volt csapatbeli alezredes esztergomi lakos, mint hazaáruló és mint ellenforradalmár Esztergomból demarkációs vonalon túlra megszökött. A lakásán megtartott házkutatás alkalmával katonai egyenruhák, röp- iratok és kézi lőfegyverek találtattak és őrizetbe vétettek.” (826/1919) Egy ceruzával sebtében felvázolt jegyzet (hol első, hol harmadik személyben szól Boza Ferenc basaharci örsparancsnok jelentése) beszámol a csehek mozgolódásáról. „Május 1-én este 8 óra tájban három ízben hallottunk géppuska- ttizet, kb. 25—25 lövést a Garam irányából. Ekkor fölment a kőbányába s onnét megfigyelte a túlsó oldalt: onnét látott a helembai sziget felső részén kb. 80 embert; egy tömeget, amely végighúzódott a szigeten. Hogy fegyveresek voltak-e: nem láttam. Amint a bányából lejöttem, hallottam a túlsó oldalról, Helemba községből, a vasúti töltésen túlról három kürtjelet. Ezután Helemba község irányából 15 egyes lövés és nagy lárma hallatszott...” Fokozott éberségre volt tehát szükség. A végrehajtóbizottság elrendelte a forradalmi törvényszék munkájának felülvizsgálását is. Csermák Gyula, dr. Kartaly István, Liszer Dávid és Nábrádi János személyéből álló bizottság röviden így foglalta össze a vizsgálat eredményét: a) „Bár az eljárás gyorsasága indokolttá teszi az írásbeliség minél eljesebb mellőzését, mégis helytelennek tartja (a bizottság), hogy a felmentő ítéleteket az indokolás vagy a tárgyalás eredményének feljegyzése nélkül hozzák. így az ügyek mikénti elintézésének nyoma sem marad s a bíróság működése teljesen ellenőrizhetetlen.” b) A tárgyalásokon a helyettesítésnek olyan rendszere alakult ki, hogy volt eset, amikor az elnökön kívül egyetlen szavazó bíró nem volt jelen a kinevezettek közül; elítélik Tóth Jenő kinevezett szavazó bíró teljárását, aki maga helyett olyanokat küldött a tárgyalásokra, akiknek sem az igazságügyi népbiztostól, sem a direktóriumtól nem volt felhatalmazásuk; elítélik Pajor volt vádbiztos és Katona akkori vádbiztos magatartását, akik mint jogi szakemberek nem világosították fel a törvényszék elnökét, hogy e helyettesítések nemcsak szabálytalanok, 28
