A Tanácsköztársaság napjai Esztergomban (1960)
Tóth István: A Tanácsköztársaság hétköznapjai – Közigazgatási intézkedések Esztergom vármegyében és Esztergom városában
Parlamenti szófecsérlés, közgyűlési asztal verés, párbajban folytatódó vita sem intézte el úri Magyarországon az iskolák államosítását, holott más, előrehaladott országban ezen már a múlt században túljutottak. 1919. április 2-án Esztergomban is munkásokból, parasztokból lett tanácsvezetők írják alá Nagy Antal igazgató megbízatását, hogy „a községi és felekezeti középfokú iskolák államosítása érdekében a szükséges előmunkálatokat elvégezze.” (393/1919) Davidovics Ákos elvtársat az árukészletek elosztásával bízza meg a VB. (263/1919) A közrend fenntartására szükséges Vörös Gárda szervezésére Szabó István városparancsnok kap megbízatást. (75/1919) Volt-e rá példa a polgári közigazgatásban, hogy az igazságügyminiszter megkérdezte a helyieket, kit szeretnének törvényszéki elnöknek ? A munkás-paraszt forradalmárok a Megyei Forradalmi Törvényszék felállítása ügyében írt felterjesztésükben az elnök, két tag, a vádbiztos és a jegyző személyére is tesznek javaslatot. Sőt a javaslatukra történt kinevezést mintegy 10 nap múlva megváltoztatják, mert „a munkás- és katonatanács másként határozott.” Forradalmi időkben tíz nap alatt sok tapasztalat szerezhető. Többek közt olyan is, hogy politikai kérdésekben megbízhatóbb szakemberek a régi jogászoknál a munkások, parasztok. Az új összetételű törvényszék elnöke Győri János. Tagjai: Tóth János, Zajácz János, vádbiztos : Pajor Tamás, jegyző : Kovács János. (269/1919 és 432/1919) A községi munkás- és katonatanácsok elküldik megbízottaikat a járási tanács megválasztására, a járások a megyére és a megyei tanács is küldöttekkel képviselteti magát a tanácsok Országos Gyűlésében. (494/1919) A sajtó hatodik nagyhatalom, —tartja a köztudat. A sajtó kollektív szervező, propagandista és agitátor — vallja minden kommunista. Rendkívül fontos szerepe volt a forradalmi sajtónak a Tanácsköztársaságban is. Addig a megyeszékhely lapjai magánemberek, vállalkozók kezében voltak s ahány újság, annyi tőkés érdekcsoportot képviselt. A Tanács- köztársaság a dolgozó nép érdekében a sajtóügyek feletti rendelkezést is kezében tartotta. Dr. Klárman Benő budapesti ügyvédet az esztergomi munkás- és katonatanács nevezte ki az itteni sajtó- és propagandaosztály vezetőjének. (343/1919) A sajtó- és propagandaügyek népbiztosává Gerő Jánost nevezi ki a VB. (73/1919) Nem volt olyan területe az életnek, melyen ne tartotta volna kezét a tanács. Mi adta ehhez az erőt ezeknek az egyszerű embereknek? A munkásosztály pártja nevelte őket, és az a felemelő tapasztalat, hogy intézkedéseik a kizsákmányolóktól szabaduló dolgozók helyeslésével találkoznak, megsokszorozta képességeiket. Volt a széleskörű közigazgatási munkához szakértelmük? Úgy szerezték meg harc közben, sokszor az irigység, féltékenység légkörében. A biztos támpont ott volt a szívükben: mindig a munkásosztály, a kizsálmányoltak érdekei vezették őket. Néczin Jenő pénzügyi biztos, Mikler Ferenc rokkant- és szegényügyi 24
