A Tanácsköztársaság napjai Esztergomban (1960)

Orbán Sándor: Az esztergomi érsekség a proletárdiktatúra ellen és az ellenforradalom felülkerekedéséért

Esztergom persze, nem maradt meg az általánosságoknál. Utasítást, vagy éppen példát is adott arra, hogy miképpen lehet és kell általános útmutatásait a gyakorlatban beváltani, Ilyen gyakorlatias utasításoknak az előbb említett körlevél is bővében van, amidőn olyan dolgokra int, „hogy csak oly képviselőjelöltekre adjuk szavazatunkat, kik a keresztény hit alapján állnak, kik a hitvallásos iskolák hívei, kik a keresztény elveket az élet egész vonalán érvényesíteni akarják.” Nem különben gyakorlatiasságról tanúskodik, amikor annak leszögezése mellett, hogy „keresztény erkölcsi alapon remélik az állami rend megszilárdítását”, mindjárt ott áll, hogy kívánatosnak tartja „a keresztényeknek politikai összetartását, s a maga részéről támogatni kívánja a keresztény szocialista pártot. Kéri az egyes püspököket — olvashatjuk továbbá —. hogy a párttal keressenek érintkezést és azt befolyásolják.”73

E tevékenységben különösen fontos helyet foglalt el a sajtó- és propagandamunka, amelyet Esztergom ugyancsak első feladatai között tartott nyilván, „A katolikus sajtó feltámasztását és magas színvonalra emelését a püspöki kar elsőrangú feladatnak tartja,” — olvashatjuk ugyanonnan. De ezentúl is, több helyen maguk az egyes főpapok és papok kezdeményezték az ellenforradalmi „keresztény propagandabizottság létesítését”, amely — mint kifejtette az Esztergom vármegyei törvény- hatósági bizottság közgyűlésén Mátéffy pápai kamarás — „érintkezésben volna a közönséggel és állandó kontaktusban a propagandaminisz- terrel”.74Csernoch tehát, amikor a kormánybiztos felhívta az ellenforradalmi propagandában való részvételre, már ennek megvalósulását jelenthette levelében: „amint csak értesültem a mozgalom megindításáról, óhajom lett, hogy abban papságom tevékenyen részt vegyen. S nagy örömömre van, hogy az Esztergom vármegyei propagandabizottság elnöke egyik kanonokom, s az intéző bizottságnak is több pap tagja van. . .”75

Bár az egyház reakciós köreinek, Esztergomnak leginkább az ideológiai-propaganda tevékenység felelt meg, mégis nem lehet azt állítani, hogy közvetlenül is ne vett volna részt a megtorlásban és a proletár- diktatúra híveinek üldözésében. Nemcsak a hatáskörébe tartozó személyek, így a demokratikus irányzatú Papi Tanács több tagja, és a néphez hű egyházi iskolai nevelők ellen indított „fegyelmi eljárást”76, de szigorú megtorlást követelt, mindazok ellen, akik valamilyen módon együtt73 Püspökkari Értekezlet jkve. 1919. aug. 22. — Csemoch nem sokkal később 50,000 koronát küld e pártnak azzal, hogy „az esztergomi és Esztergom vidéki, dorogi agitációra is jusson, és az emberileg lehető megtörténjék, hogy a székhelyem közelében lakó nép a keresztényszociális gazdasági pártban szervezi essék.” —- Esztergomi Érseki Levéltár 2700/1919.

74 Esztergom vármegye törvényhatósági bizottságának rendes közgyűlése jegyzőkönyve 1919. október 23. Esztergomi Állami levéltár.

75 Az ellenforradalom hatalomraj utása és rémuralma Magyarországon 1919— —1921. 175. 1. (Tisztázat MM A XXII. 531—1919/2.)

76 Lásd püspökkari értekezlet jegyzőkönyve 1919. aug. 22. Továbbá: A klerikális reakció a Horthy-fasizmus támasza o. munka 44—49. 1.

117