Zolnay László: Esztergom útikalauz (1957)
XII. századvégi esztergomi könyvmásolók műve. Kétszáz évvel később Küküllei János történetírónk (meghalt 1387) teszi irodalomtörténetünk emlékezetes helyévé a várost. A XV. században Vitéz János érsek humanista udvara emeli Esztergomot a megifjodó Európa szellemi metropoliszai közé. Vitéz udvarában Janus Pannonius Bonfini, Galeotto és Vitéz János neveltje: Mátyás király ugyanúgy megfordul, mint a természettudományos gondolkodás nagy úttörője: Regiomontanus! Itálián túl Budán és Esztergomban talál először Európában otthont a renaissance. Vitéz János után Estei Hyppolit udvara (14-87—97) csalja tájunkra a kor legnagyobb költőjét, Ariostot, Hyppolit udvari költőjét, aki utóbb éppen Hyppolitot tiszteli meg az Oriandó Furioso dedikációjával, -majd pedig egy maró szatírában ostorozza ura világi hívságát, Ezekben az időkben Temesvári Pelbárt, a magyar Savonarola oktatja az esztergomi és budai ferenceseket. Sokáig esztergomi szerzetesház lakója Pelbárt, majd Laskai Osvál, csak úgy mint 250 évvel előbb a tudós dcmon-kosbarát: Juliánus, aki alkalmasint innen (s nem Budáról) indult emlékezetes keleti utazására. Az esztergomi ferencesek kertjét kapálgattia Tömöri Pál barát is, amikor Kalocsa büszke érseki székére, majd Mohácsra rendeli a királyi parancs. Bakócz Tamás gazdag udvarának feledhetetlen hírmondója a négyszázötven év előtt épült esztergomi Bakócz-káp-olna, az európai re-naissance-építészat remeke. De Bakócz köréhez — sok más pozitív művelődés- történeti emléken kívül — fűződik Rosetti Lázár diák neve is: ő vetette első ízben papírra Magyarország térképét. Bakócz. maid Martinuzzi György esztergomi érseki székét a történetíró Oláh Miklós, majd Verancsics Antal veszi át. Azonban Közép-Masyarországon s Esztergomban már rég török az úr, amikor érseki székére Pázmány Péter emelkedik. A középkori városnak művelődéstörténeti jelentősége mellett. anyagi kultúrája is felmagas-cdtk. A város öntudatos, hatalmas középkori polgárai már a tatárjárás előtti időkben az országnak első, nem nemesi kiváltságos rétegévé, osztályává izmosodnak, s amikor 1250 táján a királyi udvar Esztergomból véglee Budára költözik, éles, évszázados harcba kezdenek az egyházi földesuraság ellenében, régi kiváltsá5
