Zolnay László: Esztergom útikalauz (1957)
gaikért. Középkori kőfaragók, orgonaépítők, üvegfestők, harangöntők, toronyórósok, vízművesek, fazekasok, himzőmes- terek, betűfestők, könyvmásolók hosszú sora működik itt évszázadokon át. Tudósok, költők ütik rá Esztergom újkori képére is a művelődés bélyegét! A Várhegy újkori Bazilikája számára Beethoven ajánlja fel 1823-ban Missa solemmisét. Utóbb Liszt Ferenc Esztergomi miséje az első zenemű, ami felharsan az 1856-ban felszentelt főtemplomban, Révai Miklós, Kultsár István, Czuczor Gergely, Rajnis József tanárai, illetve tanulói az itteni gimnáziumnak: tudósaink közül Ipolyi Arnold, Knauz Nándor, Fraknói Vilmos, Pór Antal, Katona Lajos, Bodnár Zsigmond, Forster Gyula innen indul élútjára. Üjabb íróink közül Ady életírója, Révész Béla, Kárpáti Aurél, Bányai Kornél, Féja Géza találta meg második szülővárosát Esztergomban s sírigtartó szálak fűzik Esztergomhoz Babits Mihályt. Marcus Aureliusnak a Garam partján írt vallomásaitól Babits Jónás könyvéig, Dante-fordításig közel kétezer esztendős utat járt meg Esztergom lankáin az európai szellem. Talán ezek a dalok, tanítások, az itt hullott könny és vércseppek keltik fel e táj különös varázsát! Ám költők, írók elszállott szavánál, mivel sem csekélyebb értékűek azok az anyagi, kézzelfogható emlékek, amelyek lépten-nyomnn megállítják s lenyűgözik az Esztergomba vetődő vándort. A Várhegy románkori palotájának — példás műemlék- védelmi szakszerűséggel — helyreállított romjai Hazánkban — a Nyugattal egyidőben — jelenítik meg a középkor nagy építészeti megújulásának, a gótikának kezdeteit3. ,A Canneva'e, Hillebrand. Kühnel, Packh és Hild-építette XIX. századi Bazi'ika saját korának époly jelentős építészeti alkotása, mint a déli oldalkápolnájaként újból felállított renaissance stílű Bakócz-kápolna4. A Bibliothéka, az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár, középkori kódexeivel, ősnyomtatványaival s mintegy 130.000 könyvkötetével egyik legnagyobb könyvtárunk. A magyar művelődéstörténet számára e könyvtár azért ;s emlékezetes, mert az országnak e legrégibb, fennmaradt, folyamatosan továbbfejlesztett könyvtári intézménye 1190 körül már fenn6
