Zolnay László: Esztergom útikalauz (1957)
vizsgálatok azt mutatják, hogy Esztergom a pilismaróti, az újabban felfedezett hideglelőskereszti s a tokodi római tábor között, az őrtornyokkal védett Dunaszakasznak egyik uralkodó pontja volt. További várásatások döntik majd el: nem állott-e az esztergomi Várhegyen, a Duna-kanyar uralkodó pontján egy — az eddig ismeretlen Hideglelőskereszt-csúcsi római táborhoz hasonló — castrum, vagy refugium? Nem nyugszanak-e a középkori várfalak, helyenkint római alapokon? Tájunk, eddigi ismereteink szerint, a rómaiak visszavonulásától (106) a magyar királyság kezdetéig (1000) nem ismeri a kőépítkezést. A korai Árpád-kor, talán Géza fejedelem korának emléke lehetett az esztergomvári Szent István vértanútemplom, amelynek a XIX. században kiásott helyét ma már csak egy árva, víztelen kutacska őrizi. De nem sokkal több hírmondója maradt a várhegyet uraló, Szent István építette Szent Adalbert bazilikának sem. A XIX. században még alapjait is kiásták, hogy az új. mai Bazilika alapjait sziklára alapozhassák. Ma már mindössze néhány tucatnyi kőemlék tanúskodik kilencszáz év előtti monumentális méreteiről s arról, hogy e főtemplomot, századokon át »Szép templominak nevezte a magyar. Egyetlen — szétszedett és újra felépített — maradványa a Bakócz-sírkápo’na az, ami belőle, hírmondónak megmaradt! S mily megkapó, hogy a mai Bazilikába beépített Bakócz-kápolna, ekis renaissance műremek — amely ez'dén 450 éves — valaha nemcsak II. Lajost, Sza- polyait, maid a nagy Szulejmánt, a mohácsi győztest látta falai között, de 1663-ban itt mondott Te Deum-ot Sobieski János is a török felett aratott győzelem után. Maid 1706-ban. mint emlékirataiban Rákóczi írja, a kuruc szabadságharc vezére is itt mondatott győzelmi misét. Esztergom falai közt, mintha mély igazsággal szólalna két ókori latin mondás: halott dolgok is zokogni tudnak! A kövek is megszólalnak! A sok évszázadon, évezreden át, annyi könnyel és vérrel áztatott esztergomi Várhegyet ma a XIX. század első felének legnagyobb magyar építészeti alkotása, az esztergomi Bazilika uralja. Helyén valaha a török által porrálőtt szentisván- kori Szent Adalbert templom emelkedett. A XIX. század 23
