Zolnay László: Esztergom útikalauz (1957)

klasszicizmusának ez a monumentális műemléke, a mai Bazilika, 1822—1869 között, kerek egy féiszázadon át épült. Terveit még Mária Terézi korában, Barkóczy Ferenc prímás készíttette el, de halálával a tervezés, de még a kivitelezés is elmaradt, egészen Rudnay Sándor koráig, 1822-ig. A mai Bazilika első tervei Gian Battista Ricca (1751—57), majd Isidore Cannevale (1761) és Franz Anton Hillebrand kamarai építészek (1762) első munkái nyomán Kühnel Pál nevéhez fűződnek. Kühnel halála után a tervezést s az építést rokona és terveinek örököse, a nagymartom születésű s az Esztergomban 1839-ben tragikus módon meghalt Paekh Nép. János veszi át. (Kühnel és Paekh hazai működésének leírásával a magyar építőművészettörténet, sajnos, máig adósunk!) A tervezés építés közben is szüntelen módosult, s Paekh halála után a Bazilika mai alakját Hild József zárta le, míg Lippert József és Feigler Gusztáv a homlokzati oszlopcsarnok befejezésével. Lippert József a Bakócz-kápolna belső kupolájának rekonstrukciójával járult a műhöz. A kupola dobját, jóval később, Möller István műegyetemi tanár építette át.

Várhegynek az a középrésze, amelyen egykor a Széptemplom, ma a Bazilika állt, hajdanában mintegy tíz-tizen- két méterrel magasabb szintű volt, mint ma. A Szép-templom romjai alatt a laza talajt tovább bontották a mai Bazilika kivitelezői, hogy alapozásra alkalmas, szilárd altalajt találjanak. így kénytelenek voltak a Várhegy uralkodó dombja helyén egy sziklateknőt ásni; e teknőben ül a mai főtemplom.

Maga az esztergomi Várhegy, annak a dömösi út felé eső felhajtó-útja, a Bazilika főhomlokzata előtt, szintén a XIX. századi templomépítéssel kapcsolatos mesterséges domb. A régi esztergomi Várhegy, a mai templom főhomlokzata előtt, az oszlopcsarnok lépcsőinél erős, mintegy tíz-tizenkét méteres szakadékban végződött. Az ú. n. Sötét-kapu s a mai országút közötti dombot a Várhegytől keletre eső Szent- györgyhegy talajának átmozgatásával alakították ki.

A régi s az új főtemplom fordított tengelyű. A Szent Adalbert templom kettős homlokzati tornyával, a Dunára nézett. Szentélye — nem bejárata — esett a dömösi országút felé: keletelt templom volt. Az új főtemplom tengelyét csak úgy

24