Zolnay László: Esztergom útikalauz (1957)
meg fejedelmi szálláshelyét, talán éppen a vízparti Belváros volt a fejedelmi, majd a királyi szállás helye. A magyar középkorban — vagyis Géza fejedelem korától a törökkorig — Esztergom lényegében kettős település. Az egyiknek magva az Érseki vár s az alvárosként hozzá ízülő Víziváros. A másik — a mai Belváros helyén — az úgynevezett Királyi város, vagyis a latin polgárok városa. A két települést a XIII. századra már virágzó falvak sora övezi — Szentgyörgymező, Szamárd, Ákospalotája, Déda, Helembai- sziget, Pécsen, Hévíz, (szláv nevén Tapolca), Libád, örmény, Szenttamás, Szentpál, Kovácsi, a lázárlovagok bajoni Szentkereszt kolostora és faluja, a jánosvitézek Szentkirály és Zsidód nevű faluja, Ürkútja, Kusztusd tanya. Nyírfölde, Bélle stb. E települések a középkor végére szinte egybeolvadnak, a középkor végén már mintegy tízezer lakost számláló kettős várossal. A középkori város kialakulásának kettősége alátámasztja a történetírói feltevést, amely szerint a magyar hűbérállam X—XI. századi kialakulásakor nem az esztergomi Vár, hanem a mai Belváros, a Királyi város volt a település szíve, a fejedelem, majd a királyok otthona. Eszerint a Várban a XI. századtól az érsekek tartották rezidenciájukat, míg a királyi udvar színhelye Géza fejedelem korától III, Béla király koráig, a Királyi város volt s csak III. Béla király az, aki királyi palotát épített az addig érseki birtokban lévő Várhegyen9. . Esztergom, mint a korai magyar királyság székvárosa, a korábbi Székesfehérvárral szemben, a X—XI. században válik országos súlyponttá. Mint papi fejedelmi város is fiatalabb a veszprémi püspökségnél, s így talán nem tévedünk, ha úgy gondoljuk, hogy az állam- és egyházigazgatás esztergomi középpontjának kialakítása — a lechmezei vereség, majd a keresztény hitre való áttérés idején — alapvető politikai meggondolások gyümö’cse volt. A XI. század hajnalán a mai esztergomi Várhegyet Szent István vértanú szerényméretű egyhajós templomán kívül10 az I. István alapította Szent Adalbert bazilika, a híres »Szép templom« koronázta. Ez a XI. századi főtemplom az esztergomi érseknek, az ország főpapjának temploma lett. A két 10
