Zolnay László: Esztergom útikalauz (1957)
egyházi épület körül helyezkedett el az esztergomi érsek s a káptalan háza. Ezeket az épületeket a mai Várhegy északi, feltáratlan részén, a máig látható várkút körül kisebb lakónegyed övezte11. A Várhegy alját, a Érseki, vagy Vízivárost 1239-ben IV. Béla király ruházza fel város joggal1*. Ugyanebben az időszakban a magyar királyok — feltehetően egészen III. Béla koráig :— lenn, a falakkal övezett kis- dunaparti Királyi városban laknak. III. Béla itt vendégeli négy napon át Barbarossa Frigyest s csak később vezeti fel az akkoriban épülő esztergomvári királyi palotába13. De nemcsak az esztergomi királyi kastély építése idézi III. Béla emlékét: ő volt az, aki a tűzvész által megrongálódott Szent Adalbert- főtemplomot is renováltatta, a tudós Jób érsek segítségével. III. Béla vári palotaépítkezése az érseki kastéllyal ellentett helyre: a Várhegy déli sziklacsúcsára épül. A kastélyt, talán régebbi épületek s kétségkívül egy korai románkori őrtorony helyén, 1180 körül kezdték építeni, de a kőemlékek stíluskritikai elemzése szerint az építkezés végét III. Béla király már nem érte meg. A kastély építését csak a XIII. század első felében fejezték be. A magyar királyok III. Béla korától IV. Béla koráig székelnek az esztergomi várhegyi királyi várban. A város történetének legszebb szakaszai ezek a korai századok! Maga Magyarország ekkor még az európai élet és művelődés élvonalában jár: kultúrájának szíve együtt s egyszerre dobban a haladó világéval. Esztergomban hozzák az ország törvényeit. A város művészete, építészete az egész országnak szab művészi kánont. Ez a város a korai magyar kereskedelem szíve. A tatárjárásig itt verik a magyar pénzt. Szent István korától IV. Béla koráig az esztergomi királyi és érseki udvar építészek, tudósok, költők, könyvírók légióját vonzza e tájra. III. Béla korában Magyarország az akkori Európa egyik leggazdagabb országa, a főváros, Európa nagyvárosainak egyike. A tatárjáráskor — Rogerius mester egykorú Siralmas éneke mondja el a vízparti Királyi városit, vagyis a polgárvárost elpusztítja a tatár. Azonban a hegyi Várat Bajóti Simon ispán maroknyi íjászcsapatával megoltalmazza a tatár ellenében. A tatárjárás után IV. Béla új fővárost válrszt: megépíti 11
