Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)
Az Árpád-házi királyok székvárosa
hács előrevetődő árnyékában, Mátyás halála óta Bakócz bíboros - mint feljegyezték - az ország igazi királya. Vitéz János, majd Estei Hippolit örökén Bakócz Tamás egyházfejedelemsége jóval szilárdabb gazdasági alapokon nyugodott, mint a Jagelló királyok budai cifra nyomorúsága. Budán, II. Ulászló és II. Lajos alatt már javában folyt a királyi kincstár s a Corvina-könyvesház műremekeinek elherdálása akkor, amikor Bakócz Tamás, a Bakócz-kápolna megépítésével, a Mátyás-kálvária megszerzésével, műkincsek felhalmozásával, Esztergom királyi város földesúri jogának megszerzésével még mindig új és új műremekekkel gyarapította Esztergomot és Magyarországot, s mint magánbirtokos az ország legnagyobb föld- vagyonát harácsolta össze. AZ ESZTERGOMI ÉRSEKEK PALOTÁI Középkori régészeti kutatásunk feladatainak kataszterét néhány olyan — ma még biztosan megállapítható — lelőhellyel kívánjuk gyarapítani, amely valaha — a királyi hatalommal vetekedő - esztergomi érsekek rezidenciája volt. Annak a szerencsés kornak válik tán hasznára ez a kutatás, amely további módszeres feltárásokkal gazdagíthatja a magyar középkor világi építőművészetéről s anyagi műveltségéről alkotott mai ismereteinket. Az esztergomi érsekek középkori palotái rendeltetésük szerint három csoportra oszthatók. Első: az érsekek állandó jellegű rezidenciája. Ilyen a középkorban kettő volt. Az érsekek kora középkori kúriája az esztergomi Várhegy északi oldalán, majd 1249 után az a III. Béla építtette — királyi palota, amelyet IV. Béla király az esztergomi érsekeknek engedett át. Ez a Várhegy déli oldalán állt, s romjait 1934-38-ban feltárták. A második csoportot az Esztergom környéki nyaralók, vadászkastélyok alkotják. Ilyen 1234-ben s a XIII. században a Helembai- sziget nyaralója, 1438-tól a drégelyi vadászkastély (melyet utóbb várrá építettek át), 1487-től a gerecsei csúcs szomszédságában, a Vértes hegységben álló Marót (Pusztamarót), majd a XVI. század elején, Bakócz idején, az esztergomi határban Ákospalotája. A harmadik érseki lakóhelytípus az a néhány — Esztergomtól távolabb eső — rezidencia, amely az Esztergomból, az egykori királyi székvárosból 1249 óta végleg eltávozott királyi udvart követte. Ilyen volt Buda vára XIII. századi megépítése idején, 1254—64 79
