Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)

Az Árpád-házi királyok székvárosa

32. Akospalotája temploma szentélyének maradványai a múlt század végén (XII—XIII. századi építés)

óta az esztergomi érsekek Nyulak szigeti vára, majd I. Károly tartós visegrádi rezideálása alatt a visegrádi érseki rezidencia. Ilyen épület a XIV. század második felétől — attól a kortól, amikor a királyi udvar véglegesen a budai várba költözik, 1354 után — Demeter kardinális érseknek a budai Várnegyed déli végén álló háza, és utóbb, a XV. század elejétől a mai Dísz tér keleti oldalának Mohács idejéig lakott érseki palotája.

Időhatárunkon — a középkoron — kívül esik azoknak a prímási refúgiumoknak felsorolása, amelyeket már a török elől való menekülés, Esztergom evakuálásának rémképe, majd annak bekövetkezte teremtett meg. Ide számíthatjuk a már korábban is érseki tulajdonban volt pozsonyi házat a Szent László-kápolnával utóbb a menekült érsekség egyik tartós rezidenciáját —, a garamberzencei várat, az 1438-ban Albert király és császártól koronázási ajándékképpen adományba kapott drégelyi várkastély várrá való kiépítését,

80