Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)

Az Árpád-házi királyok székvárosa

Pár évvel később, III. Béla király idején megsemmisítő erejű tűzvész sepert végig az esztergomi Várhegyen. A megsérült főtemplomot — s a királyi palotát is — III. Béla király s tudós érseke, Job* építteti (1185—95) újjá.

S mielőtt megkísérelnénk a templom képét, struktúráját felidézni, lapozzunk bele a Vár és vele a Széptemplom további építés- és pusztulástörténetébe!

A Széptemplom — s vele Esztergom vára — a spanyol Simon ispánnak és fivérének, Bertrand lovagnak s bátor íjászaiknak köszönhető módon — épségben élte át a tatárjárást. Tornyaiból azonban a várvédőknek szomorúan kellett látniok a vízparti Esztergom város gyászos pusztulását.

1304-ben nehéz napok virradtak a Széptemplomra is. Vencel cseh király, a magyar királlyá választott gyermek Vencel-László király atyja, kisfiát Csehországba visszavivőben elfoglalta az esztergomi várat. Kifosztotta a Széptemplom kincstárát is, s kárt tett az egyház levéltáraiban. (Ez a magyarázata annak, hogy az esztergomi dómkincstár legkorábbi — a magyar szent királyok korából származó — műkincsei megsemmisültek. Kutatóink úgy vélik: ekkor, Vencel király templomfosztogatása során került Prágába az ún. Szent István kard, amely kétségtelenül magyar munka.)

A csehek elvonulása után Tamás esztergomi érsek 1307-ben jelentős hiteleket vesz igénybe, hogy feldúlt templomát helyrehozássá. A Vár s a Széptemplom újjáépítése még 1321-ben is tart. A templomot azután Telegdi Csanád érsek, Esztergom nagy újjáépítője (1330—49) immár a gótika stílusában varázsolja újjá.

Hallgassuk meg ezúttal a XIV. században írt Képes Krónika írójának — talán Kálti Márk ferencesnek — mint szemtanúnak a vallomását Telegdi Csanád monumentális építkezéseiről:

Csanád érsek „legott elkezdte tehát alapjáig megrongált székes- egyháza szentélyének újraépítését. Faragott kövekből szilárd alapzatra támaszkodó, csiszolt és hornyolt — vagyis kannelurás —, szabadkőműves módon (latomica arte) készült oszlopokkal és boltívekkel építtetett. A megkezdett művet azután színes üvegablakokkal díszítette, kívül tornyocskákat emeltetett, az egész templomot

* Jób érsek az 1190-es években teológiai vitát folytatott a keleti keresztény egyház fejével, a konstantinápolyi pátriárkával, bizánci egyházfővel, a keleti és nyugati egyház — máig tartó — szétszakítottságának, a skizmának megszüntetéséről.

96