Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)
Az Árpád-házi királyok székvárosa
ving ispánnál lakik a Budán időző pápai legátus, Petrus Gervasius. A XIII XIV. század fordulója sem ösztönzi budavári házszerzésre az esztergomi érsekeket. Azonban nyomban találkozunk az esztergomi érsek visegrádi rezidenciájával, mihelyt I. Károly király tartósabban Visegrádra települ. S amikor a késő középkori Budavár végleges struktúrája kialakul — királyi vár, polgári várnegyed —, Demeter kardinális, esztergomi érsek (1379—87) sietve házingatlant szerez a budai Várnegyed déli palotája, a késő középkori királyi vár közvetlen közelében. A budai Nyulak szigete — a mai Margitsziget — érseki váráról, tornyáról s a hozzátartozó házakról 1278-ban Knauz Nándor megállapítása szerint egy január és augusztus között kelt oklevélben olvasunk először. A király a szigeti egyházi intézményekkel együtt ezeket az érseki ingatlanokat is kiemeli a szigeti dominikánák joghatósága alól, akkor, amikor egyébként az egész szigetet a Domonkos-rendi apácáknak adományozza. Esztergom érseki széke az oklevél kibocsátása idején betöltetlen; így a Nyulak szigeti érseki várkastély építését az 1254—76 között működött két Benedek nevű esztergomi érsek művének kell tulajdonítanunk. Az építés ideje — 1254— 76 — érdekesen esik egybe az Új Buda (Nova Buda) építéskorával. Esztergomi kastélyát 1249-ben ajándékozza el IV. Béla, Margit királylányt 1252-ben hozzák át Veszprémből a királyi udvar közelébe eső s ekkor már álló szigeti Domonkos-rendi apácakolostorba, 1255-re pedig már bizonyos, hogy áll IV. Béla budavári, északi királyi kúriája. A szigeti érseki rezidencia így tehát egyidejű a budavári királyi rezidencia építéskorával, bár az is lehetséges, hogy az óbudai királyi kastélyhoz (Kálvin utca) s az óbudai prépostsághoz (Szentlélek tér) való közelsége okán — építése még a XIII. század elejére megy vissza. A Nyulak szigetén állt érseki várról vagy kastélyról szó esik még 1282—83-ban és 1285-ben is. 1285-ben, a második magyarországi tatár betörés évében Lodomér esztergomi érsek a sziget felső végén bírt „kőből épített kúriáját és tornyát” („curiam muratam et turrim lapideam archiepiscopatus nostri”) nyolc esztendőre Tamás váci püspöknek, a királyné alkancellárjának adja bérbe. Az érsekség még Lodomér idejében, 1294-ben vált meg ettől a várkastélytól, amelyért cserébe a Tengerdi családtól a sármelléki Bulcsu és Bogod nevű helységeket kapta. A Margitsziget felső, északi csúcsán jelzett XIII. századi érseki 91
