Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)

Az Árpád-házi királyok székvárosa

palota maradványait — ahonnan 1846-ban Érdi János egy hátra- nyilazó lovast ábrázoló, középkori padlótéglát hozott a Nemzeti Múzeumba- 1957-ben Feuerné Tóth Rózsa, a Vármúzeum kutatója találta meg; a megtalált épületmaradványokat azonban felmérésük után visszatemették.

ÉRSEKI HÁZAK VISEGRÁDON

1324-ben Boleszló esztergomi érsek a királyi család rokona előtt Visegrádon jelenik meg Donch mester zólyomi ispán. 1328- ban Boleszló ugyancsak Visegrádon tartózkodik. 1330. július 29-én a kalocsai érsek jelenlétében összeírják a meghalt Boleszló érsek visegrádi házában talált egyházi műkincseket. 1339-ben Telegdi Csanád érsek bíráskodik Visegrádon. 1358 előtt Vásári Miklós érsek Visegrád német részében, az országútra merőlegesen birtokolt egy palotát, amelyet Opuliai László nádornak adott el. 1361-ben Visegrád magyar negyedében említik Miklós érsek telkét. 1363—1373 körül Küküllei János mester, esztergomi vikárius, Nagy Lajos történetírója élt visegrádi házában; innen 1379—80 körül költözött át Esztergomba.

Ugyanekkoriban, 1377- 79 között Demeter bíboros, esztergomi érsek is birtokol egy visegrádi palotát, amelyben oklevelet is kiállít.

1412-ben Zsigmond király egy visegrádi házat Kanizsai János érseknek adományoz.

A visegrádi érseki palota — amely különös értéket nyert Mátyás visegrádi tartózkodása miatt, Vitéz János érseksége idején — esztergomi érseki tulajdon marad még a XV. század végén is; Estei Hippolit számadáskönyvében sűrűn szerepelnek a visegrádi érseki házon végzett javítások elszámolási tételei.

ESZTERGOMI ÉRSEKEK BUDAVÁRI REZIDENCIÁI ÉS MAGÁNHÁZAI (1379—1541)

A budai Várhegy déli végén épített királyi palota építésének befejezése (1382) előtti időben csupán 1364-ből van nyoma annak, hogy Vásári Miklós esztergomi érseknek háza áll — Vörös Mihály alná- dor szomszédságában — a budai Vízivárosban.

92