Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)
Az Árpád-házi királyok székvárosa
esztergomi érsek, Petz Bertalan udvari tanácsos és Pálffy Miklós tárgyal a Helembai-szigeten Murad budai pasával, a magyar Esztergom és a török Eger várának tervezett cseréjéről. A Nemzeti Múzeum Adattárának nyilvántartása szerint régebben sírokat tártak fel a sziget területén. 1959 nyarán Méri István és Trogmayer Ottó folytatott itt kiterjedt ásatást. Ennek során feltárták az érseki ház alapfalait, a sziget kisméretű középkori kápolnáját s az ahhoz csatlakozó hatalmas sírmezőt. Meglehet, hogy a középkori helembai halászok temetőhelye volt ez a szegénytemető. Méri Istvánék ráakadtak az érseki nyaralót övező almáskert szabályos rendben ültetett almafáinak gödreire is; ez az első ismert magyarországi gyümölcsöskert régészeti maradványa. ÉRSEKI KASTÉLY ÉS TORONY A BUDAI NYULAK SZIGETÉN A XIII. SZÁZADBAN Ismeretes az, hogy a magyar királyok 1249 és 1256 között elhagyták esztergomi székhelyüket, s az ottani királyi palotát az esztergomi érsekeknek adományozták. IV. Béla király az általa építtetett budai Várba helyezte át udvarát. Utódai a budai város királyi kúriáját lakták — a mai Táncsics Mihály utca 9. sz. épület helyén —, s ezt a budavári régi királyi kúriát csak Nagy Lajos adta fel az általa építtetett s a budai Várhegy déli végén fekvő királyi palotáért. (Közben Anjou Károly király jórészt Visegrádon rezideált.) Az esztergomi érsekeknek a királyi házzal s a kancelláriával szoros kapcsolata megkívánta azt, hogy a királyi udvar közelében rezideáljanak. A XIII. század második felében, Budavára építése korában nem véletlen az, hogy az esztergomi érsekek nem az épülő budai városerődben építenek kastélyt, hanem az akkor még királyi lakóhelyként is használt óbudai királyi ház közelében, a teljesen egyházi város jellegű Nyulak szigetén. Nincs nyoma annak, hogy Budán a XIV. század végéig érseki rezidencia állt volna, s ez a negatívum ismét csak annak bizonyítéka, hogy a Vár déli palotájának megépítése Nagy Lajos korához fűződik. Ha ilyen érseki rezidencia lett volna a XIII—XIV. század fordulóján, a pápai legátusok az 1279. évi zsinat alkalmával, majd az 1300-as években bizonyára itt, s nem a budavári kolostorokban szállnak meg. Sőt, még 1339-ben is magánszemélynél, Ul90
