Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)
Az Árpád-házi királyok székvárosa
kőépületek feltárása, csakúgy mint a Széchényi tér 22. szám alatt fekvő Zeniapalotája alapfalainak tisztázása nemcsak Esztergom legkritikusabb kora román építéskezdeteit világítaná meg, hanem XL századi kőépítészetünk számos más kérdését is. A HELEMBAI-SZIGET XIII. SZÁZADI ÉRSEKI NYARALÓJA Az esztergomi érsekeknek a város határán kívül is voltak nyaralói, vadászkastélyai, házai. Ezek a rezidenciák olykor vetekedtek a székváros érseki lakóhelyeivel. Okleveles adatok és régészeti feltárások bizonyítják, hogy ilyen ház állt a Helembai-szigeten. A Helembai-sziget a Csehszlovákiához csatolt Helemba község magasságában az esztergom—szobi Duna-szakasz legnagyobb szigete. A sziget, névadó falujával együtt, 1138-ban a dömösi monostor megalapítását megerősítő oklevélben szerepel először. Mint említettem, a bal parti Helembán harminchárom, neve szerint is felsorolt halász lakik ekkor; addig a királyi nemzetség, ekkortól a dömösi monostor szolgái. A szigetről az 1138. évi oklevél nem ejt szót. 1234-ben egyszer említik csupán, hogy e szigeten érseki ház (domus archiepiscopalis) áll. II. Endre király ugyanis 1234-ben elrendelte azt, hogy azok a Dunán fel- és lefelé közlekedő hajósok, akik Róbert érsek almáskertjét Halumbazygethen kifosztották, s a másik Duna-szigeten, Scent- mariazygethen levő szénáját elrabolták, halállal lakóijának. A Helembai-sziget érseki házával még az a királyi oklevél hozható kapcsolatba, amelyet 1270-ben V. István „in insula Helemba” keltez. Mivel a király ezt az oklevelet július hó 26-án az esztergomi egyház birtokügyében állítja ki — csakúgy, mint a július 30-án, immár dátumhely nélkül keltezettet—, feltehető, hogy az 1234-ben említett Helembai-szigeti érseki ház nyaraló volt és olyan kőépület, amely — talán megújítva — túlélte a tatárjárást. E nyaralóról az általam ismert okleveles anyagban több említés nincs. A szigetet, Szentmária szigetével együtt, az esztergomi és a dömösi egyház halászterületével kapcsolatban 1262-ben említi István iljabb király egyik oklevele. Több évszázad után, 1595. március 5- én, seregjárás idején, Pálffy Miklós főkapitány keltezi egyik levelét „in insula Elemba”, majd 1598 szeptemberében Kutassy János 89
