Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)

Esztergom régi századaiból

templom s vele Ákospalotája alighanem XII—XIII. századi nemzetségi alapítás.)

A Csór nembeliek csak a XIV. században szereznek Esztergomban s a megyében birtokot. Csór Tamás pilisi főispán, visegrádi várnagy, Nagy Lajos katonai nevelője 1331-ben megszerzi Esztergom királyi város legnagyobb házát, a Zeniapalotáját, 1340-ben Süttő egy részét, végül két esztergomi szőlőre is szert tesz (1342). A Szente-Mágocs-nemzetség tagjai 1291-ben a Bajóttal és Bajnával szomszédos falut (a mai Péliföld-Szentkereszt pusztát) birtokolták, s maguknak követelték „esztergomi” — bizonytalan helyen állott nemzetségi monostoruk kegyuraságát.

Esztergom s az ország történetében mindezeknél a nemzetségtöredékeknél jelentősebb a Hunt Paznan — későbbi ejtésében: Hont Pázmány -- nemzetség szerepe. A megye területén István király telepítette le őket. Első ideszakadt ősük Hunt (neve: Hont megye névadója) 997- 1020 között — lovai legelőjéül — még I. István királytól nyerte el a bal parti Csenkét. Fia: Bény, a falu névadója és hajdani alapítója. Fivére: Lambert, Hont megyében települt le. Egyikük, a Hont Pázmány nembeli Lambert ispán az Árpád-házi Zsófia hercegnőt vette feleségül: kettejük alapítása a bozóki monostor (1135).

Az Esztergomhoz közel eső bal parti Bénynek — az esztergomi királyi kápolna stílusformáit követő — premontrei kolostorát s templomát a Hont Pázmány-nemzetség Bényi ágának sarja, Amadé alapította 1217-ben, II. Endre király szentföldi hadjáratára indultakor. Amadé a bal parti Kéménd nevű faluját adta a bényi premontreieknek. A nemzetség leszármazóinak Esztergom városában is volt házbirtoka.

A Bényiek ivadékai közül a Hont Pázmány nembeli Ugrin, Péter és Lambert az 1280-as években réme lett az esztergomi érsekség birtokainak. Hatalmaskodó, garázda emberek voltak, a Kun László és III. Endre korában elburjánzó kiskirálykodás cégérei. Álljon itt néhány példa — mely a korra is fényt vet — bűneik hosszú lajstromából!

Garamberzencén megölnek három érseki jobbágyot, s elkötik az érsek nyolc lovát; nyolc ökrét elhajtják. Bényről Dénes érseki jobbágynak egy lovát kötik el, és elviszik egy márka ezüstnyi vagyonkáját, tegzét, két mentéjét, egy öl s fél rőf posztóját. Farnadon is több jobbágyot ölnek meg, s Farnadi Miklós tizenhat lovát kötik el. Kürtgyarmatról negyven ökröt rabolnak, Legt (?) faluból száznegy51