Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)
Esztergom régi századaiból
mi (vagy Esztergom vidéki) cisztercita monostornak a kegyurai.* Az említett genusok közül a Sártiván-Vecsék ősi fészke a bal parti Karva és Csenke közt fekvő Sártiván — később Sartván — falu volt. A ,^Wűu/-nemzetséget Kézai Simon krónikája Lél vezértől eredezteti. A Névtelen Jegyző szerint a nemzetség névadó őse, Zovárd, Álmos vezérnek unokaöccse, tehát az Árpádok házának rokona volt. Birtokaik a régi Esztergom megyében a Duna mindkét partjára kiterjedtek. Jószáguk volt Nyergesújfalu, Karva, Bikái, Dunarad- vány, utóbb, 1268-tól Dunamócs (Mócs) és Lábatlan. A Tardosok nemzetségének Torda-ágazata a bal parti Köbölkú- ton volt földesúr, de 1266-ban Bajót körüli birtokukat is megemlítik. Nemzetségük nevét máig őrzi a márványbányáiról nevezetes — Duna-jobbparti Tardos. Nyoma van a Bár-Kalán genus itteni birtoklásának is. Ősük — a Névtelen Jegyző szerint — Ond volt, a hét vezér egyike. Birtokuk volt Sáp (eredetileg Úr-Sáp**, ma Orsáp puszta); 1248-ban a család egyik ivadéka, Pósa fia Nána ispán a földesúr itt. A £áh*** (voltaképpen Szák)-nemzetség - melynek egyik tagja, Miklós 1223-ban esztergomi várispán — somogyi nagybirtokain kívül a közeli Süttő földesura is volt. A Katapánok vagy Koppánok 1244—45-ben Bajon falu birtokosai; javaik Komárom megye területére is átnyúltak. (Nemzetségi központjuk Koppánmonostora, Komárom átellenében.) Birtokos volt itt az dloj-nemzetség is. Ok a névadó alapítói az Esztergom határában állott Akospalotájának. Utolsó itteni birtokos tagjuk Mick fia Ákos (1312- 1342), Ákospalotája földesura. (Ez a falucska — amely a XIV. század végén az esztergomi érsek birtoka s egy érseki vadaskert központja lett, nyilván már a XIII. században is állt. Román kori templomának romjai azt mutatják, hogy e * Egyes feltételezések szerint a XIII. századi esztergomi cisztercita monostor a Vaskapu-hegy mögött, a mai Fári-kút forrása vidékén állt. Ennek azonban régészeti bizonyossága, felszíni nyoma nincs. (Mások a pilisszentkereszti cisztercita monostorra gondoltak. Ám az nem a Szente-Mágocs-genus alapítása, hanem II. Géza, illetve III. Béla királyé.) ** Úr-Sáp, Orsáp helyneve alátámasztaná az Ond vezértől való származtatást: az Úr szó az ómagyar nyelvben herceget jelent. (Vö. az Úrkútnál mondottakkal, Dávid „úrral”, I. Endre — tihanyi baráttá lett — fiával kapcsolatban. E munka 149. lapján.) *** A Záh, olykor Záchnak írt nemzetség nevét őrző eredethelye: Szák falu, Kisbértől keletre, Komárom megyében. 50
