Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)
Esztergom régi századaiból
Beszélő helynevek — honfoglaló törzsek, nemzetségek emlékei a térképen Vegyünk elő egy régi térképet, s tallózzunk helynevei között. Mintha a földrajz maga lenne a megfagyott, megdermedt történelem! A honfoglaló magyar törzsek nevét Esztergom környékének számos helyneve őrzi. így a Kürt-Gyarmat törzsre Gyarmatpuszta és a régi Esztergom vármegyei Kőhídgyarmat, a Duna menti Kürt emlékeztet. A honfoglaló Tarján törzs nevét a gerecsei Tarján és a mai Vérteskéthely régi neve: Terjen viseli. Tárkány község a tárkány honfoglalás kori méltóságnév emléke. Míg a szlávság a táj Duna jobb parti részén hagyott hátra sok helynevet (pl. Visegrád, Pilis), a korai magyar törzseknek a Duna túlsó, északi partja őrzi igen sok helynévi emlékét. Ilyen a Keszi törzs emléke Várkeszin és Bottyán János későbbi fészkében, Bátorkeszin. A csallóközi Megyercs és Nagymegyer neve a honfoglaló magyarság — nemzetünk nevét adó - törzsének, a Megy er-Magyar törzsnek itteni korai birtokára utal. X—XI. századi magyar helynév a mai Komárom megye területén Vének és Füzítő, a hajósok, hajóvontatók és halászok, köztük a híres vizafogók Árpád-kori faluja is. Azt, hogy Esztergom valamelyik honfoglaló nemzetségünknek, törzsünknek központja lett volna, semmi sem bizonyítja. Valószínű, hogy a Dunazug, Pilis megye s vele a X. századi Esztergom a pereme volt a királyi nemzetség, az Árpád-ház Veszprém— Székesfehérvár- Óbuda- Esztergom központtal kialakított hatalmas magánbirtokának. A régi Duna jobb és bal parti Esztergom vármegye területén az Árpád-korban — ahogy azt egy 1245-ben kelt oklevélben olvashatjuk — a Sártiván-Vecse, fovárd- és Tardos-nemzetség ivadékai a középbirtokosok, a JVána-Beszter-nemzetség tagjai a kisebb földbirtokosok sorában álltak. A legnagyobb — német eredetű — vendégnemzetség a Hont-Pázmány genus volt. Magának Esztergomnak a területén s a város határában kisebb nemzetségi birtoktestei voltak a ^Vafo-nemzetségnek (1274), a Szente-Mágocs nemzetségnek és a Katapánokmk (1245) is. A Szente- Mágocsok még 1291 -ben is egy — ismeretlen helyen állt — esztergo49
