Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)
Esztergom a magyar varosok élén
63. G. Hoefnagel esztergomi látképe az 1595. évi ostrom idejéből. A felső képen Esztergom, a sziget és Párkány, dél felől. Az alsón: Esztergom és Párkány az ostrom után, nyugat felől kapitány ellen, a vár már 1526 őszén behódolt volna a töröknek.* A Mohácsot követő esztendőkben Esztergom vára hol Ferdinánd, hol Szapolyai János király kezén volt. Lakóinak mérhetetlen sok szenvedése közben jóformán évenként gazdát cserélt, végvárrá vált. 1530-ban az érsekség a várat Ferdinánd királynak adta át, majd a káptalannal, a székesegyház kincstárának, könyv- és levéltárának egy részével együtt a Felvidékre menekült. Innen azután csak három évszázad múlva, 1820-ban tért vissza egykori székhelyére. A város módszeres kiürítésének köszönhetjük azt, hogy amíg Budán a törökvilág seregjárásainak és ostromainak idején a királyi * Nagy Máté hajdúhadnagy, Esztergom megmentője, legalább egy utcanév erejéig megérdemelné a város megemlékezését. 197
