Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)

Esztergom a magyar varosok élén

64. I. Ferdinánd király címeres tárcsája az Akospalotáján végzett ásatás anyagából

palota gyűjteményei rendre megsemmisültek, addig középkori művelődésünk fényes tanúságaként az esztergomi egyház kincstárának, könyv- és levéltárának egy része megmenekült.

A harcok a következő években is folytatódtak.

1530 és 1532 között Szapolyai János király, majd a Ferdinánd- párti Roggendorf, 1532-ben újból a Szapolyai-párti Gritti csapatai jelentek meg a vár falai alatt.

A porta és a Habsburgok közötti alkudozások során Szulejmán szultán azzal a feltétellel fogadta el Magyarország kettéosztását, hogy Ferdinánd elküldi a szultánnak Esztergom város jelképes kulcsait.

Ez ígéretet jelentett a város átengedésére. 1541-ben Ferdinánd meddő kísérletet tett Buda visszafoglalására. Kudarca láttán a török vérszemet kapott, és 1543. augusztus 9-én kéthetes ostrom után elfoglalta Esztergomot. A várat azonban E Ferdinánd ezerhatszáz - spanyol, olasz és német — zsoldosa csak kemény ellenállás után adta fel.

Esztergom 1543. évi ostromát és elestét a XVT. század történetírói közül Dselálzáde Musztafa írta le részletesen:

„Ezen a vidéken van Uszturgum vára, mely a Tuna partján a Kaf-hegyhez hasonló magas helyen épült híres, páratlan város és nehezen hozzáférhető vár. A Saturnusig érő, szilárd alapra épített templomok és zárdák vannak benne, melyek a tévelygők imaházai és a Messiás hitén való ulemák tartózkodási helyei. Egy bámulásra méltó templom van benne, melynek falai színes márványból, abla198