Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)
Az Árpád-házi királyok székvárosa
nevezték el előbb Szent István falunak, majd Szentkirálynak. Ezek a falvak is a török korban pusztultak és néptelenedtek el. A Vaskapu-hegy délkeleti lejtője környékét a XI. század végi tulajdonosáról, I. Endre tihanyi bencés szerzetessé lett fiáról, Dávid „úr”-ról nevezték el, s a múlt századig Űrkútjának hívták. (Egyik határköve — „Urkuta 1822” vésettel — máig is megvan a Szenttamásról a Fári-kút felé vezető úton. Az Úrkútjához közel eső, máig is Kusztosi-hegynek nevezett földterület a XIII. századtól az esztergomi egyház custosának [= őrkanonokának] birtoka volt.) Az esztergomi sziget nyugati, nagy-dunai oldalán a Gizella királyné alapította bencés apácák kolostora állt. Az 1249-ben említett Nyír és Bille (1272) a Tokod, Dorog, illetve Tát felé eső hatalmas síkságon helyezkedett el. S most keressük fel a középkori Esztergom elpusztult egyházashe- lyeit, templomait, kolostorait! Ez az aránylag csekély kiterjedésű településhálózat a maga sűrűn lakott területével az országnak nemcsak egyházi főhelye, de egyik legnagyobb templomos helye is volt. A városnak — peremtelepüléseit is beleértve — nem kevesebb mint harmincöt templomában kondítottak angeluszra. S egyházashelyekről esvén szó, harminchatodikként meg kell még említenünk a XI. század óta itt lakó zsidóknak — ismeretlen helyen állott — középkori zsinagógáját is. A Várhegyen a legrégibb templom - a Passauból elindult keresztény misszió emlékeként — a Szent István vértanú temploma volt, Szent István megkeresztelésének valószínű színhelye. A temérdek mellékkápolnával, oltárral rendelkező Szent Adalbert-bazilikáról már szóltam. A vár harmadik temploma a királyi várpalota — rekonstruáltan máig álló — házikápolnája volt. Egyetlen írott emléke úgy mondja: Szent Vid tiszteletére szentelték. Az 1239-ben városjogot nyert érseki Víziváros (Németváros) XIV. századi plébániatemplomának Szent László volt a védőszentje. Közelében — a mai Prímási palota gazdasági udvara helyén — még egy kisebb kápolna is állt. A Királyi város plébániatemplomai közül szóltam már a mai Széchényi tér északi szakasza alatt — a múlt században alapfalaiban feltárt — Szent Lőrinc-templomról. Oklevelek említik Szent Péter templomát, Szent Mária Magdolna egyházát, a vadászvédőszent Szent Egyed, Szent Jakab s a Szent Háromság templomát. 149