Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)
Az Árpád-házi királyok székvárosa
44. A hajdani Kusztosi-dűlő és az Úrkútja területe ma (háttérben a Szamár-hegy) A keresztesek Szent Keresztnek szentelt konventjét 1230-ban említik. Mirai Szent Miklós plébániájáról már előbb megemlékeztem. Anélkül, hogy helyét ismernénk, oklevélből tudunk a templáriu- sok esztergomi házáról s templomáról is. A ferencesek alig pár évvel a rendalapító halála után, az 1220-as években építik fel Segítő Szűz Máriának szentelt egyházukat s kolostorukat — feltehetőleg a mai belvárosi plébániatemplom helyén. A modern zsinagóga (ma Technika Háza) környékén, a hegyek lábánál, a hajdani Szent Anna utcánál épült fel az Ágoston-rendi szerzetesek Szent Anna-kolostora. Az Ágoston-rendiek XIII. századi kolostoruk mellett kifejlesztették a főiskolai rangú „Studium generale”-jukat is. Itt vagy a szőlős hegyoldalak valamelyikén állt a Szent János-kápolna is. A már említett Szent Tamás-hegyet névadójának, Canterbury 150