Zádori Ev. János: Pázmány Péter szobra Esztergomban (1883)

8

dósokkal gazdagította, irályának pedig oly helyességet, kerekdedséget és bőség mellett is oly hathatósságot kölcsönzött, hogy méltán egy uj aera szerzőjének tekintetik, ki a régibb kort befejezte s újat kezdett meg. G a mai könyv nyelv teremtője*, kevesen tudták azt ő utánna mind mai napig, annyi eredetiséggel s egyszersmind uj színnel kezelni.“ M. irodalom története Pest. 1864. 62 lap. Életrajzi adatait s magasztalásait közli: Hurter. Nomenelator literarius. Oeniponti 1876. I. 593.

Utoljára beszélt 1685. Karácsony ünnepén Nagyszombatban a székesegyházban, s erről azt mondja: „állítom, hogy ez lészen vége a 40 esztendőtől való prédikálásonmak, mert mellem fulladása, hurutok és belső szelek szaggatása, emlékezetem fogyatkozása, fogaim kihullása, egyéb mindennapi nyavalyákkal egyetemben, alkalmatlanná tettek a prédi- kálásra.“ (Utószó az 1636. évben megjelent prédi- káczióiban.)*)

II. Pázmány sokoldalú hatását a zsidók Jeruzsálem i tevékenységéhez hasonlították, kik midőn Machabeus Judás alatt a szent városba érkeztek, a falak le voltak döntve, a házak hamuvá égve, minden felforgatva és lerontva. Újra kellett építeni mindent, s az ellenség a kapu előtt volt. Azon egy időben újjá kellett teremteni a várost és védeni is a falakat; a háború és béke fáradalmait egyszerre szenvedte, a harczot munkával cserélvén fel.

*) A római anyaszentegyház szokásából minden vasárnapokra és egynéhány Innepekre rendelt Evangéliumokról Prédikácziók, melyeket élő nyelvének tanítása után írásban foglalt Cardinál Pázmány Péter, esztergomi érsek. Nyomtatták Pozsonyban 1636. esztendőben. Ivrét 1248 lap. Másodszor 1695. Harmadszor 1768. Ivrétben. A hármas élőbeszédet gyöngéd áhitatu ajánlás előzi meg, melyből vétetett jeligénk.