Vukov Konstantin: A középkori esztergomi palota épületei (2004)

A palota helye az esztergomi Várhegyen

3. kép. Az ásatások a Lipót-bástya feltárásakor, az iín. könyvtárterem maradványának kiszabadítása jelentős freskótöredékekkel (fotó: Várnai Dezső, Magyar Építészeti Múzeum archívuma)

A többi termet vasbeton mennyezettel fedték be, amelynek nívója az egykori ágyúbástya teraszához igazodott. A megtalált faragott kőtöredékeket és

4. kép. Ásatások a királyi Várban, 1934 (fotó: Várnai Dezső, Magyar Építészeti Múzeum). A feltárt épületrészeket rögtön ideiglenes védelemmel, majd téglafal kiegészítésekkel látták el

lehullott freskódarabokat Deéd Dex Ferenc irányításával konzerválták, és Pellicioli olasz szakértő restaurálta a falon levő freskókat. így fogalmat alkothat a látogató az egykori palota egyes tereiről, szép, bélletes kapuzatairól és belső faldíszítéséről. A helyreállítás érdeme, hogy az eredetiség „leolvasható” a falakról. A barokk kori kaszárnya képét mutató épülettel és a román kori palotatöredékkel az ünnepi év közeledtével már nem foglalkozhattak behatóan, mivel a munkákat be kellett fejezni (4. kép).5

1938 óta több mint 65 év telt el, és az 1960-as évek végétől több megszakítással folytatódó kutatás eredményei új fényben világítják meg a palota épületeit.6

8