Vukov Konstantin: A középkori esztergomi palota épületei (2004)
A palotaegyüttes rekonstrukciója
94. kép. A piramidális kürtő párkányprofilról indított téglasorainak maradványai, 1988 95. kép. A konyhakürtő indítópárkánya mai állapotában. A helyreállítás nem tükrözi a kürtő szerepét, tömeghatását 96. kép. A palota kis udvarának ásatása a konyhakürtő nyomával (Várnai Dezső, 1934, OMvH Tervtár, 15733) emlékhivatalban őrzött Várnai-féle rajzhagyaték egyik lapja,75 amely a kis udvarban indított 1934. évi ásatás idején a kürtő, a konyha, vagyis a kazamaták udvari homlokzatát mutatja be a kürtő néhány téglasoros maradványával és a kürtő kúpjának vonulatával (96. kép). Nem tudni, hogy a földréteg-elválásból jött-e ki a kürtő felmenő részének rajzolata vagy talán Várnai megsejtése volt. Ismerve Várnai Dezső megbízhatóságát, inkább az előbbi verzió lehet igaz. Mindenesetre a dunai homlokzaton a konyha feletti, 17. századi felfalazás 1990 körüli elbontása után maradt középkori falvégen kivehető volt a kürtő piramisának lenyomata.76 Továbbá kiszabadult a kőpárkány, amely így a dunai (nyugati) homlokzat felé kifordulva folyamatos párkányvonulatot képez. A párkánykő elhelyezkedése és az alatta levő helyiség méretei, valamint a lenyomat alapján a kürtő tömege jól körvonalazható: gúlaszerű idom, tetején nyaktagos fedkővel (97. kép). Bizonyára a tapasztalat is rávezette az egykori építőket arra a formára, amit a modern áramlástani vizsgálatok igazolnak tölcséres idomok esetén, mikor a tá- gabb részről a szűkebb felé megy az áramlás: Ha 56 97. kép. A konyha feletti kürtő rekonstrukciós rajza
