Vukov Konstantin: A középkori esztergomi palota épületei (2004)
A palotaegyüttes rekonstrukciója
van a szűkebb végen nyakidom (kéménycső), akkor az áramlás folyamatos, ha pedig nincs, akkor a gúla belső falai mentén turbulenciák gyengítik a kiáramlást (itt történetesen a hőét és füstét).77 Meyerpeck említett metszete erőteljes sipkát mutat. Látunk még ezen a metszeten egy szinttel feljebb indítva még egy kürtőt, amely szintén konyhát jelez, de ennek maradványai nincsenek meg.78 Azonban a már ismertetett, 15. századi földszinti konyhát (az udvar szintjét nézve)a maradványok alapján jobban meg tudjuk ismerni. Ezeknek a konyháknak az első látványos eleme a kéménykürtő, amelynek megjelenése közel négyzet alaprajzra emelt álboltozatos gúla (pira- midális) kürtő. A kürtő testét képező álboltozatot Esztergomban lépcsősen kiugró sárgás téglából álló falazással képezték ki (98. kép).79 Az álboltozat a körkörösen záruló soraiban keletkezett gyűrűfeszültség révén nem omlik be, építés közben csak a legfelső sort kellett rögzíteni.80 A forró füst áramlása miatt előnyös, ha a belső felület sima kiképzésű. A lépcsőzetesen redőzött álboltozat vakolás révén válhatott ilyenné. Esztergomban a megtalált téglákon erős, reves koromréteg volt. Ez azt jelenti, hogy csupaszon is füstöltek benne, de ez nem zárja ki egy korábbi habarcsos simítás létét.81 A gúla idom felső vége a másik fontos eleme a kürtőépítményeknek. Erről legtöbbször csak feltevéseink lehetnek, így vagyunk itt Esztergomban is. Az analógiák vizsgálata alsó-ausztriai, csehországi várakban alacsony lanternáktól (Burg Agg- stein, Krivoklát ábrázolásain, 99. kép) a magas csőszerű kéményekig (Mollenburg, Roupov) sokféle változatot mutatnak (100. kép). Az esztergomi kürtőket rövid nyakkal és rusztikus fedkőszerű tetővel zárja Meyerpeck metszete. Ettől a valóság más is lehetett, mivel egyetlen ábrázolás még nem elégséges támpont, ezen kívül az ábrázolás célja e részlet esetében nem feltétlenül a hűség volt. A füstkivezetés nem oldalsó nyíláson, hanem felül, valószínűleg középen lehetett. Igazi, nagyméretű és majdnem egészében fennmaradt piramidális kéménykürtőnk a somlói vár palotarészében, a belső udvar épületeinek egyikében áll ma is, romlás előtti állapotban (101. kép). Pedig így egészében unikális emlék Magyarországon! A konyha itt négyszögű, de kissé torzult, romboid alaprajzzal, a gúla formája viszont nyolcszögű. Az átmenetet a konyhahelyiség sarkain lévő tölcsérboltozatok képezik (102. kép). A tölcsérboltozat mint építészeti alapforma, bizánci, keleti megoldás, de nincs okunk feltételezni, hogy itt keleti befolyás érvényesült volna. A Vörös márvány kőlemezek, amelyek a rekonstrukcióig a palotaudvaron hevertek. A kutatás kiderítette, hogy ezek egykor a dunai függőfolyosó padozatát képezték A palota dunai függőfolyosóját alátámasztó konzolkövek, átmeneti elhelyezésben 98. kép. A Regensburg, Krebgasse 6. sz. házban feltárt középkori konyhakürtő (Heike Fastje kutatása, Bajor Műemlékhivatal). A kürtő álboltozatos szerkezete megegyezik az esztergomiéval 57
