Vukov Konstantin: A középkori esztergomi palota épületei (2004)
A palotaegyüttes rekonstrukciója
85. kép. Az urbinói hercegi palota függőkertje, a „giardinopensile" 86. kép. Az esztergomi vár magánpalota részének bejárati terme és a cisztemás terem Andreas Krey 1756-os térképén levő keresztmetszeti rajzról. Jól látszik a faragott kváderkövekből kifaragott ciszterna és a pici kis sötét boltíves nyílás, amely a függőkertből jövő szűrt víz gyűjtő- rendszeréhez tartozhatott épületszárnyak övezték, a negyedik oldalon pedig a terasz széle felé ablakokkal ellátott kulisszafal zárta le a kert udvarát, amely mögött át lehetett sétálni az egyik épületszárnyból a szemben levőbe (85. kép). A 20. század közepén feltárták az udvart és előkerültek a csapadékvizet összegyűjtő vája- tok, csatornák, amelyek a földréteg alatt voltak.71 A mesterséges termőföld lehetséges vastagsága bizonyára nem engedhette meg fák telepítését. Fákat valószínűleg nagy dézsákba telepítve állítot87. kép. Az esztergomi palota vízgyűjtő ciszternája (Várnai Dezső felmérése, KÖH tervtár) tak a kertbe, mint ahogy korabeli ábrázolások mutatnak ilyent. A függőkért, a középkori kolostorok virágos és fűszeres kertjének hagyományát folytatva, fegyelmezett, geometrikus beosztású ágyások kertje lehetett. A budai Cisterna Regia feletti kertnek is az urbinóihoz hasonlóan kiképzett ablakos kulisszafala volt a kilátás irányában. A 15. századi műszaki, inkább mérnöki traktátusok a valós és képzelt haditechnika mellett a vízellátás módozataira is tettek ajánlásokat.72 Az mindenesetre kiderül, hogy a vízszegény várplatókon a tetőkről lefolyó csapadékvíz összegyűjtése igen fontos volt, és a jó lágy esővizet vályúkkal ciszternába vezették (86. kép). Emellett még fontosságot tulajdonítottak a szűrt vizeknek, ezért a függőkerten átszivárgó szűrt csapadékvíz nemcsak a növényeket táplálta, hanem kívánatossá vált az összegyűjtésre és a tárolásra. Budán is vízgyűjtő volt a kert alatt, ugyanígy az esztergomi palotában is, amely éppen a függőkért valószínű helye alatt létesült. Várnai Dezső felmérése szerint eme ciszternát nagyon pontosan kifaragott kváderkövekből építették (87. kép). Feuerné Tóth Rózsa a budai vár függőkertjeiről szóló tanulmányában kitér a korabeli analógiát mutató függőkertek építési idejére is, és köztük az elsők közt megépített római Palazzo Venezia kertjére, amely a toldalékként épített, Palazettonak nevezett építményben, jobban mondva építményen volt (a 19. század végén városrendezési okból lebontották). A függőkért technikai és épületen belüli diszpozíciós megoldásai - a tanulmány által is alátámasztva - Rómából kerül a humanista palotaeszménybe, míg a díszítő művészetet Firenze határozta meg. A Palazetto Venezián létesí48
