Vukov Konstantin: A középkori esztergomi palota épületei (2004)

A palotaegyüttes rekonstrukciója

tett teraszkertben talán Filarete szerepe volt meghatározó, 1466-1469 közt létesült. Az említett, ma is tanulmányozható urbinói hercegi palota kertje 1474-1978 között épült, Budán pedig talán már leghamarabb az 1460-as évek végén, de inkább valószínű, hogy Mátyás esküvője utáni időszakban, 1482-1484 táján készítették az eltűnt csodakertet és víztározó rendszert.73 Egyébként Mátyás ténykedései közt meg emlékeznek arról is, hogy midőn Bécs várát elfoglalta, függőkertet is létesített.

A szakirodalom eddig figyelmen kívül hagyta Esztergomot, mert nem lehetett még azonosítani - főként Bonfini leírását követve - a függőkért helyét (88. kép). Mint láttuk, éppen a példák elemzése támasztotta alá a Bonfini pontosabb értelmezése alapján kialakított hipotézisünket a belső teraszkert elhelyezkedéséről.

Feltűnő azonban a lehetségesnek tartott építési időpont: a Vitéz János érsekségével egybeeső humanista palota átalakítása az 1465-Í470 közti évekre tehető. Fia nem tévedünk, akkor megelőzi Urbinót, Budát, egyszerre létesült a római függőkertekkel! Az érseknek „hivatalból” is kellett, hogy római kapcsolatai legyenek, de a szükségessé. kép. Az esztergomi palota udvar felőli látványa a belső kerttel (rekonstrukciós változat)

nél sokkal szorosabbak és élénkebbek voltak ezek. Már a studiolónál is rámutattunk arra, hogy Vitéz - a nagy humanista létesítményeket tekintve - kortárs és egyenrangú építtető és műpártoló,

A vár látképe nyugat felől a millenniumi helyreállítás előtt

49