Vukov Konstantin: A középkori esztergomi palota épületei (2004)
A palotaegyüttes rekonstrukciója
82. kép. A budavári Cistema Regia a félig leomlott István-torony tövében (balra), 1686-ban, Hallart-Wening metszetéről III II-ABI.ji 83. kép. Szemirámisz függőkertjének ideál-ábrája reneszánsz hagyomány (Filarete) alapján Molnár János, „A’ régi jeles épületekről” című, 1760-ban megjelent könyvében (közli Dobrovits Dezső: Építkezés a 18. századi Magyarországon. 1983, 31. lap) szárkori, római palatinuszi paloták hatalmas, ívezetekkel kiképzett alépítménye nyújtotta a példát (84. kép). Ezen kívül a Filarete traktátusában közölt ideál-palota rajza inspirálta a lehetséges megvalósításokat. A humanista rezidencia függőkertnek nevezett teraszkertjének klasszikus példája az urbinói hercegi palota „giardino pensile”-je. Az urbinói hercegi palota kerti teraszának, már csak a terepviszonyokból kifolyólag jelentős alépítménye van, amelyen valóban ívek sora jelenik meg. Az alépítmény hasznosítása részben istálló, részben víztározó volt. A kertet magát három oldalról 84. kép. A palatinusi paloták látványa Rómában íves alépítményekkel. így látták a reneszánsz idejében, amely hatással volt a függőkertek építésére 47
