Vukov Konstantin: A középkori esztergomi palota épületei (2004)
A palotaegyüttes rekonstrukciója
69. kép. A nagyterem padozatához tartozó födém rekonstrukciója a maradványok alapján cséré a déli ablakfülkéhez a külső homlokzaton egy in situ gótikus szemöldökkő megmaradt.58 Ennek és az ablakfülke megállapítható méreteinek segítségével jó közelítéssel egy körtetagos, szárkeresztes, késő gótikus ablak szerkeszthető ki (70. kép). A terem többi, kibontott ablakfülkéjének szélesebb mivolta arra enged következtetni, hogy ott - két függőleges szárával - háromosztású ablakok voltak.59 A barokk kaszárnya tetőzetének szintviszonyai kissé belevágnak az ablakfülkék szegmens íves záradékába, eredetileg legalább 80 centiméterrel magasabban lehetett az ereszvonal. A külső kép mai szemmel egyszerű volt, a homlokzatot csak az ablakok osztották meg (71. kép). Ezek az ablakok Ippolito d’Este idejében már biztosan üvegezettek voltak.60 Meg kell jegyezni, hogy a 15. század második felének palotahomlokzatai meglehetősen egyszerűek, az ablakok sem sorakoztak mindig olyan építészeti rendben, amilyen a mai esztétikai érzéknek megfelel (72. kép). 71. kép. Az eredeti ablak-szemöldökkő kiegészített bemutatása. 1998-ban kivették összeragasztás és restaurálás céljából, így tehát in situ értékét elvesztette 42 1:5 70. kép. In situ ablak szemöldökkő az ún. őrszoba bejárata fölött a palota udvari homlokzatán (felmérési rajz)
