Vukov Konstantin: A középkori esztergomi palota épületei (2004)

A palotaegyüttes rekonstrukciója

A nagytermet valaha látványos, alakos freskók gazdagították: a magyar királyok és a szkíta elő­dök életnagyságú képeit „írták a falra”, ahogy Heltai krónikája - Bonfini szövegére támaszkod­va - fogalmaz. Az 1595 előtti, török kori követjá­rásban résztvevő szemtanúk is elismeréssel szól­nak a nagyméretű, alakos falképekről, és megjegy­zik, hogy a törökök a szemeket, az arcokat kika­parták, vagy átmeszelték. A falképek az idők so­rán teljesen eltűntek, ezért csak különféle analóg eseteket tanulmányozva alkothatunk képet egyko­ri pompájukról. A festészeti program: a királyok vagy nagy em­berek ábrázolása nem ismeretlen. A soffianói Vil­la Carducci „Híres emberek” termében az egész alakos álló figurákat festett pilaszterek sorolják építészeti rendbe, akárcsak az erények freskójánál láthatjuk (73. kép). Az említett frankfurti Kaiser- saalban is a német fejedelmek, császárok képei voltak a falra festve, minden felújítás során meg­megújítva a kortársak ízlése szerint, amelyről a mai császárgaléria romantikus fali pannói adnak hírt. Az esztergomi nagyteremnél mintegy 90 év­vel később hasonló galériát láthatunk a tiroli Ambras-i kastély külön épült lovagtermében, mint az ilyen humanista képprogramoknak az utócsen­gését. A Szibillák kápolnája A korabeli leírások megemlékeznek a nagyterem­hez kapcsolódó Szibillák kápolnájáról.61 A kápol­na a nevét a benne látott ábrázolásokról kapta, amely szerint a falakon az Üdvözítőről prófétáló szibillák is meg voltak festve, míg a boltozaton szentek és a megfeszített Krisztus képét látták. A források a Szibillák kápolnáját az ásatások idején egyidejűleg feltárt falképek alapján a várkápolná­val azonosították. Prokopp Mária egyértelműen meghatározta a várkápolna festészeti programját, amelyben próféták, szibillák nem szerepelnek (74. kép).62 A próféták és a szibillák ábrázolása humanista terekben, a quattrocento egyházi épületeiben nem idegen, mint azt pl. a Rimini-beli Tempio Malatestiano oldalkápolnája domborművein lát­hatjuk. Eddig nem hangsúlyozott példa a sienai dóm padozatán a berakásos és bekarcolt techni­kával ábrázott alakok közül Samia szibilla ábrázo­lása, amelynek művészi kivitelét Matteo di Gio- vanninak tulajdonítják (1450 körül). Az alak moz­dulatának és ruházatának jellege nagyon hasonló az erények figuráihoz (75. kép). Ez bátorít arra, hogy ahhoz a művészeti alkotókörhöz illő falképe­72. kép. Az udvari homlokzat a millenniumi helyreállítás után. A belülről már feltárt ablakfülkékbe a gótikus, szárköves ablakokat érzékeltető modern acélszerkezet került 73. kép. Soffiano, villa Carducci: „Híres emberek” terme (Heydenreich, 1972 után) 74. kép. A Szibillák kápolnájának helye a palotaegyüttes­ben (alaprajzi kijelöléssel) 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom