Vukov Konstantin: A középkori esztergomi palota épületei (2004)
A palotaegyüttes rekonstrukciója
tás, támpillérépítés miatt. A toldás a beépített szakaszon eltakarta a hosszanti palotaszárny szellőző résablakait és a feltételezett többosztású ablakokat. A kutatás a források és a falkutatás relatív periodizációja alapján úgy tartja, hogy a Telegdi Csa- nád-féle felújítás idején kerül a hosszú palota egykori fafödémje helyére a téglából készült, végigfutó dongaboltozat, amely a mai pincebeli kőtár kiállítást fedi. Ez a boltozat a kis román palota ajtónyílását derékban elvágja, tehát a kis román palota akkor végképp összeépült ezzel a palotarésszel. A nagyterem és a függőfolyosó A „száz asztalt” is befogadni képes, hatalmas késő középkori terem a régi palota nagytermének bővítésével jött létre úgy, hogy a dunai lejtő sziklatalapzatára alapozva egy traktussal bővítették az épületet, befoglalva a dunai lejtőre már megépült, 13. századi kéttermes toldást. Gyakorlatilag az újkori kaszárnya és a falköz területét veszi igénybe. 51. kép. A kaszárnya belseje a kis román palota felé nézve, 1989-es állapot 52. kép. A palotaszárny izometrikus képe a millenniumi helyreállítások előtt 53. kép. A kutatások eredményeit összesítve ezen a képen eltávolítottuk az újkori ráépítéseket, csak a középkori maradványokat ábrázoltuk A műemléki „kipucolás” után és a millenniumi rekonstrukciót megelőzően a kaszárnyába lépő látogatót (leginkább csak a kutatót) az egykori járófödémektől megfosztott, barokk tetőszékkel fedett, osztatlan, nagy belső tér fogadta (51. kép). A nagyterem maradványait a mai, 2000-ben újjáformált egykori barokk kaszárnyaépület foglalja magába (52-53. kép). Az építkezés indítója nagy valószínűséggel Szécsi Dénes érsek, Vitéz János elődje volt.47 A maradványokból azonosítható alaprajzi terjedelem 47x16 méter. Mivel sem pillér, sem oszlop nem volt benne,48 így az egész terem értékelésének kulcskérdése a lefedés módja. Budával kapcsolatban ismert az a kortárs szem35