Vukov Konstantin: A középkori esztergomi palota épületei (2004)

A palotaegyüttes rekonstrukciója

54. kép. A frankfurti Römerben levő Kaisersaal látványa I. Mátyás koronázása idején (1612)

tanúi vélemény, miszerint Zsigmond nagy palotájának óriásterme (régészetileg igazoltan 21x80 méter alapterülettel!) a padovaihoz volt hasonló. Márpedig a padovai Palazzo della Ragione, az ún. il Sahne fadonga-mennyezetes tér. A 15. századi esztergomi két építtető érsek, Szécsi Dénes és Vi55. kép. Címerpajzsos konzolkő. Másodlagos helyről kibontva több címerpajzsos konzolkő került elő1 amelyek a palota későbbi javításai során voltak befalazva

téz János ismerte a budai palotát. Vitéz személyesen is ismerhette a padovai il Salonét, ezen kívül járt a híres frankfurti Kaisersaalban, ahol 1454- ben a birodalmi gyűlésen beszédet is mondott. A Kaisersaalnak akkor félkörív-dongás, kazettázott famennyezete volt (54. kép).49

Az egykori óriásterem fölé - a szerző véleménye szerint - az európai példákkal versenyre kelve, hatalmas fadonga boltozat borult, amelyet kazettákban aranyozott rózsák díszíthettek. Igazolásul idézzük id. Stephan Gerlach szemtanú 1573-as leírását, amikor a dísztermet említi: „...gleich dabey ist ein grosser weiter Saal, oben mit einer vergüldeten Bühnen..” (vagyis: „szorosan mellette - a Szibilla- kápolna mellett - nagy, tágas terem van, fönt aranyozott mennyezettel”).

Az általánosan használt „Decke” helyett a „Bühne” szó használata figyelemre méltó, mert egyértelműen nem sík mennyezetre vonatkozik, hanem használják ezt nyitott fedélszékre és emellett ívezetes értelmet ad a hordó dongázása és égboltozat szókapcsolatokban.50

A másik olyan megfigyelés, amely az íves meny- nyezet mellett szól, az az, hogy az ábrázolásokon a tetőteret három nagy ablak világítja be, ezek nyilván nem padlásablakként szolgáltak.51 Fennmaradtak kőtárban, illetve másodlagos befalazásáé. kép. A címerpajzsos konzolok eredeti szerepe rekonstruálható néhány európai tetőszerkezet példája nyomán és a konzolkőről leolvasható beépítési helyzetéből adódóan: a kazettás faboltozatos tető talpgerendáját támasztotta meg

ból kibontottan olyan címerpajzsos kövek, amelyek nagy valószínűséggel a mennyezet talpazatánál játszottak szerepet (55. kép). Egykori beépítési helyzetüket a festett vakolatnyomokból és a látszó és falba fogott részek kidolgozási különbségéből lehet megállapítani (56. kép).

36