Vukov Konstantin: A középkori esztergomi palota épületei (2004)
A palotaegyüttes rekonstrukciója
18. kép. Az előszoba másodlagos födémszerkezete 1 - vízszintes véset mint a másodlagos födém nyoma, 2 - hasonló megoldás a födémszerkezet részlete egy lohrumi házban (Stube), 3 - hasonló födém nyoma a Bajor Bauarchiv gyűjteményében levő boronafalon (1, 3 - a szerző rajzai; 2 - Binding, Fachterminologie Holzbau. Köln, 1990) 19. kép. A Beatrix-terem a palota alaprajzán (sötétítve) tartalmazó szépen faragott kváderfalhoz ebben a sarokban a helyiség másik fala hozzáépített falként érzékelhető. Ezért gondolta Várnai Dezső, hogy a lakótorony testéhez később építették hozzá ezt a termet tartalmazó toldalékrészt.12 A falszövet elválása mellett ezt az érvelést alátámasztotta az is, hogy a bélletes kapuzat valamiféle reprezentatív külső bejáratot képezhetett (22. kép). De a kettős kapu kisebbik kapujából megközelíthető helyiség funkciója ekképpen sehogyan sem értelmezhető. Az őrök tartózkodási helye lenne? Nem, nem lehetett, hiszen a külső, „támadott” oldallal van csak kapcsolata.13 A következő kérdés az, hogy ez a kettős kapu hogyan illeszkedett a palota megközelítési rendjébe? Az ezekre adott eszmefuttatások sem túl meggyőzőek, különösen akkor, ha azt is megnézzük, hogy hová lehet belépni a nagyobbik kapun. 20. kép. A Beatrix-terem feltárása, 1934 A feltárók a falfülke miatt trónteremnek, illetve hálószobának is nevezték (fotó: Várnai Dezső, Magyar Építészeti Múzeum archívuma) VÁROSI KÖNYVTÁR Esztergom 17
