Vukov Konstantin: A középkori esztergomi palota épületei (2004)
A palotaegyüttes rekonstrukciója
167,45 |, 7,83) 21. kép. A Beatrix-terem izometrikus képe. A Beatrix terem nem szabályos négyszög alaprajzú. A négy sarokban háromnegyed oszlopok emelkednek a falszövettel együtt beépítve, többnyire lefaragott akantuszos fejezettel, ezeken a boltozás hevederíveinek indítása értékelhető hosszban magasodik (Borosházi Tamás szerkesztése) 23. kép. A kettős kapus falszakasz és a boltozat rekonstrukciója a maradványok alapján Díszes, hívogató, bélletes kapun át egy magán- használatú helyiségbe lépünk - miként később az ún. dolgozószoba funkcióját kifejtjük. Más megvilágításba helyezi a problémát az a megfigyelés, hogy a Beatrix-terem másik három falának sarka szépen egy folyományban építve készült, és az alul levő egyoszlopos terem is szerves egységet képez a lakótorony testével, amelyet az 22. kép. A kettős kapu a feltáráskor (fotó: Várnai Dezső, Magyar Építészeti Múzeum archívuma) onnan induló, derékszögben megtört lépcső ékesen bizonyít. Meglehetősen bonyolult térbeli rendszer alakult ki, amelyet csak a falazat folyamatos felhúzásával lehetett áttekinthetően megkomponálni és megvalósítani. Visszatérve a Beatrix-teremhez, a leírt falelválás nem jelent periódust, hanem csak egy építési fázisban bekövetkezett következetlenség nyomát. A megfigyelésekből kialakított ezen hipotézissel a kettős kapu eleve belső kapuzattá válik, amely szokatlan az építészetben. A palota helyiségeinek összességét tekintve, ez a terem az egyik legbelsőbb, legvédettebb helyiség, zsákszoba volt. Építészeti megformálása azonban nem közönséges, inkább fenséges (23. kép). E sorok írója ezt a szobát tartja az építtető király, III. Béla legbensőbb magánszobájának. A kettős kapuzat kisebbik nyílása a derékszögben megtört folyosó végén latrinához vezetett, ez hozzátartozott a királyi lakószoba komfortjához, luxusához, ugyanakkor személyes védelméhez is. Valóban kicsit furcsa, hogy a mellékhelyiségnek ilyen művészi bejárata legyen. A főkapu azonban valódi királyi pompát kiemelő nyílás. A király méltóságához illő volt, hogy a saját szobájában magas művészi szintű kapucsoportot szemléljen (24. kép). 18